Számítógépünk hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy

• interaktív kapcsolatban álljon a felhasználójával;
• telepített programjaink indíthatóak, futtathatóak, leállíthatóak legyenek;
• a rendelkezésre álló erőforrások közötti összhang megteremtődjön;
• hibaüzenetei eljussanak a felhasználóhoz és érthetőek legyenek;
• kizárjuk az illetéktelenek hozzáférését adatainkhoz;
• kapcsolatot biztosítsunk az éppen futó programok között;
• legyen egy egységes felület a különböző programok számára.

Összeállításunkban megkülönböztetjük a legelterjedtebb rendszerekre vonatkozó ismereteket.

Szövegszerkesztőnek azt a programot nevezzük, amely lehetővé teszi a szöveg beírását, megformázását, későbbi felhasználásra történő elmentését, továbbá kinyomtatását. A szövegszerkesztés eredménye tehát rendszerint nyomtatásban jelenik meg, jobbára kis példányszámban.

A szövegkezelés szempontjából hasonló funkciókkal rendelkeznek a kiadványszerkesztő, a prezentációt készítő és a weblapok szerkesztését segítő programok is. A közöttük lévő különbség elsősorban a kimenet különbözőségéből adódik. 

Összeállításunkban a szövegszerkesztőkre koncentrálunk. A szövegszerkesztésről viszont jó tudni, hogy már a számítógép megjelenését jóval megelőzően kialakultak legfontosabb szabályai. (Gondoljunk a kódexekre!) Ennek következtében a szövegszerkesztők funkciói nagyon hasonlóak, azaz érdemes a hangsúlyt a konkrét megvalósítás helyett a szabályszerűségekre, a funkciókra helyezni, hiszen így könnyebb lesz akár a programok, akár azonos program különböző verziói között váltanunk, ha a szükség úgy hozza.

Fontos megkülönböztetnünk a szövegszerkesztőket azon egyszerű szerkesztőktől, amelyek nem teszik lehetővé a szöveg formázását. Ilyen programot a legtöbb operációs rendszer eleve tartalmaz.

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor különböző adatok áttekinthető elrendezésére táblázatos formát célszerű használni. Az sem ritka, hogy egy ilyen táblázat adatai között összefüggések vannak, azokkal műveleteket is kell végezni. Ennek számítógépes segítésére szolgálnak a táblázatkezelő programok.

A táblázatkezelő programok lehetővé teszik – táblázatosan elrendezett – adatok bevitelét és megformázását, ezen adatokkal számítások végzését és adatváltozás esetén az újraszámítást, valamint diagramok létrehozását.

Összeállításunkkal a táblázatkezelés világában történő tájékozódáshoz szeretnénk kapaszkodókat adni.

Az információs társadalom jellemzője, hogy számítógépeink nem önállóan működnek, hanem egymással összekapcsolva – hálózatot alkotva.

Ha összekapcsoljuk saját elektronikai eszközeinket (mobiltelefon, laptop, asztali gép stb.) személyi hálózatot hozunk létre. A kapcsolat kiépítésére az átviteli eszközök és technológiák nagy változatosságot biztosító körét használhatjuk fel.

Amennyiben egy intézmény eszközeit szervezzük hálózatba, akkor helyi hálózatról (Local Area Network) beszélünk.

Városi hálózatnak (Metropolitan Area Network) az egy viszonylag kis területen (például egy településen) lévő helyi hálózatok összekapcsolásával létrejövő rendszert nevezzük.

Nagy kiterjedésű hálózatról (Wide Area Network) beszélhetünk, ha a helyi (LAN) és városi (MAN) hálózatokat kontinentális méretekben kapcsoljuk össze. Ennek egy tipikus példája lehet az internet.

A hálózatok összekapcsolására – a mindenki által ismert telefonkábeltől a műholdig terjedő skálán – számos lehetőséget biztosít a technikai és technológiai fejlődés.

Összeállításunk ezen részében a hálózatokon történő kommunikáció eszközeivel, programjaival kapcsolatos ismereteket  tesszük közzé.

 

A számítógép megteremtette annak lehetőségét, hogy a különféle médiaelemek egyazon eszközzel is kezelhetők legyenek.

A digitális technika elterjedése számos olyan lehetőséget ad az azt használni tudók kezébe, amivel könnyebbé és teljesebbé teheti mindennapjait. Ennek egyik része a különböző események megörökítésének lehetősége képen, videón vagy más formában.

Összeállításunkban azokra az ismeretekre helyezzük a hangsúlyt, amelyek a mindennapi használatban gyakoriak, tehát legfeljebb utalunk mindezek professzionális használatának a lehetőségére.

Pillanatnyilag nem létezik olyan technikai megoldás, amely 100 százalékos biztonsággal képes lenne kimutatni a vírusokat és más kártevőket. Vigyázzon, hogy ne váljon félrevezető reklámok áldozatává és legyen gyanakvó, ha valaki 100%-os biztonságot ígér!

Vettünk (kaptunk) egy gépet. Használni szeretnénk. Ha teljesen üres, akkor operációs rendszert kell rá telepíteni (vásárolhatunk Windowst – ez idő szerint az XP Home verziót ajánljuk, de lehet ingyenes Linuxot is telepíteni) Feltételezzük, hogy van egy windowsos, de egyébként üres gépünk. Az elmúlt 10 évben az alábbi hét (részben) ingyenes programot használtam leggyakrabban a munkám során. Több üres gépet szereltem már fel velük mások számára. Tehát nemcsak a saját tapasztalatom, hogy ezekkel a szoftverekkel jól el lehet boldogulni. A lista: fájlkezelő: Total Commander (letöltés: http://www.totalcommander.hu/ )böngésző: Firefox (letöltés: http://www.firefox.com) szövegszerkesztő: OpenOffice.org (letöltés: http://hu.openoffice.org/about-downloads.htm) képkezelő: IrfanView (letöltés: http://www.irfanview.com) képszerkesztő: GIMP (letöltés: http://www.gimp.org) mp3 lejátszó: SCMPX (letöltés: http://www.easyfreeware.com/scmpx-13518-freeware.html) filmlejátszó: Media Player Classic (letöltés: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/?id=TC7) Hiányzik a listából a vírusok és egyéb ártalmas programok ellen védő szoftver. Ilyenből is sok ingyenes van, de ezek közös jellemzője, hogy rendszeresen – havonta, kéthetente – kézzel  kell frissíteni, ami kényelmetlen. Javaslatom tehát, hogy a vírusvédelmi szoftvert vásároljuk meg, ekkor csak évente kell az előfizetést megújítani... Egyébként mindegy, hogy melyiket, biztonsági szempontból többé-kevésbé egyformák. Már csak azért is, mert a legkomolyabb fenyegetést mi magunk jelentjük a gépünk számára: messze az a leggyakoribb, hogy kattintunk valamin, amin nem kéne.

Nem más, mint a Capture .NET, amely egy egészen furcsa funkcióegyveleg. Hatalmas előnye, hogy telepíteni nem szükséges, csak letöltjük és futtatjuk (ráadásul a mérete nem éri el az egy megabájtot sem). Amint elindítjuk, rögtön használhatjuk naptárként és óraként, illetve az egyik oldalát vonalzóként (ha le szeretnénk mérni egy kép méreteit pixelben). A másik szélén az egérkurzor koordinátáit is nyomon követhetjük. Az angolt valamennyire értők kattintsanak ide , hogy tömör áttekintést kaphassanak a program adta lehetőségekről.

A termék egy számítógépes program, ami egy feladat megoldására szolgál. A gyártási folyamat felosztható az elemzés, fejlesztés, üzembe helyezés fázisaira. A programozás előtti tevékenységet rendszerelemzésnek nevezzük.  

A szoftverek kereskedelmi kategóriái egyben azt is megadják, hogy felhasználásuk során milyen kötöttségekkel kell számolnunk.

Szoftver (angol: software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk. Körülbelül ez volt a John W. Tukey által 1958-ban bevezetett angol software kifejezés eredeti értelme is.