Tíz év múlva az idősek országa leszünk - de addig nem szabad megöregedni

2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz – derül ki egy tanulmányból.

 

 

 

2021-ben körülbelül 9,8 millióan élnek majd Magyarországon. A 19 évesnél fiatalabbak száma történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. Megkezdődik az aktív korúak számának fogyása is: a 20-59 évesek száma alig haladja majd meg az ötmilliót. A hatvan év felettiek ezzel szemben már körülbelül 2,6 millióan lesznek. 2021-ben minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz – derül ki Hablicsek László és Tóth Pál Péter, a Népességtudományi Kutató Intézet munkatársainak friss tanulmányából , melyet a Gazdasági és Szociális Tanács felkérésére készítettek.

Az adatok nem egyszerű becslések, hangsúlyozza Hablicsek László, mert a népességi folyamatok viszonylag jól előre láthatóak. Demográfusok például már az ötvenes évek végén figyelmeztettek, hogy 1980-tól csökkenni fog az ország lakossága, ami be is következett.

Az egész unióban kevesebb gyerek születik, mint a korábbi évtizedekben, de 2007-es adatok szerint Magyarországnál csak három országban, Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban alacsonyabb a termékenység. Nemcsak a magyarországi, hanem a határon túli magyarok is kevés gyereket vállalnak. Sőt, az ő termékenységük minden országban alacsonyabb, mint az adott ország (legyen az Ausztria vagy Románia) átlaga, aminek egyik oka feltehetően maga a kisebbségi lét.

A demográfusok úgy látják, van esély arra, hogy 2021-re a mostani 1,3-ról 1,5 körüli szinte emelkedjen a termékenység színvonala Magyarországon, azaz száz nő élete során körülbelül 150 gyereknek adjon életet. – Ekkorra ugyanis befejeződhet a hosszabb iskolázás és a későbbi életkorra tolódó családalapítás miatti késleltetés a gyermekvállalás területén – magyarázza Hablicsek László.

1995 után a javuló gyógyszerellátásnak, az egészséges életmód terjedésének és a káros szenvedélyek valamelyes viszszaszorulásának köszönhetően javulni kezdett a halandóság. A férfiak várható élettartama 69, a nőké pedig 78 év fölé került. A készítők kiemelték: a népességelőszámítások olyan mértékű öregedést jeleznek, amely komoly kihívást jelent az időskori ellátórendszernek. Szerintük el kellene érni, hogy a 60-as éveikben járók minél tovább megtarthassák aktivitásukat, mert ezzel terhet vesznek le az aktív korú generációkról és az ellátórendszerről is.

Az idősek létszámarányosan leggyorsabban növekvő csoportja, a 75–80 év felettieké. – Fel kell készülni ápolásigondozási szükségleteik kielégítésére, ami csak a terület reformjával lehetséges – hangsúlyozzák a szerzők. A tanulmány szerint 2050-re Magyarországon a 75 éveseké lesz a legnépesebb korosztály. Amellett, hogy örvendetes, hogy egyre tovább élünk, tény, hogy egy idős ember eltartása tízszer annyiba kerül, mint egy gyermek nevelése – emelték ki a szakértők.

Jó hír viszont, hogy 2021-re jóval iskolázottabb lesz a magyar lakosság. A legfeljebb 8 általánost végzettek száma, ami 2001-ben még több mint öt és fél millió volt, 2021-re 3,3 millióra csökken. Az érettségizettek száma 700 ezerrel nő majd, a felsőfokú végzettségűeké pedig a 2001-es 940 ezerről 1 millió 600 ezerre ugrik. A szerzők szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági aktivitás is nőni fog, mert az erősítő tényezőket (az iskolázottak számának és a tovább dolgozók arányának növekedését) kioltják a népesség öregedéséből adódó változások.

A romák a többségi társadalommal ellentétben fiatal és dinamikusan növekvő népességet alkotnak: úgy becsülik, hogy száz roma nő 290 gyereket szül. Ugyanakkor a halandóságuk is magas, a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál csak 60, a nőknél 68 év, közel tíz évvel elmaradva az országos átlagtól. Tizenöt év távlatában a termékenységük enyhén csökken (2,6 gyerekre), a létszámuk mégis dinamikusan emelkedik. A tanulmány szerint 2021-ben körülbelül 770 ezren lesznek, és jelentősen emelkedik körükben is az idősek aránya.

Hablicsek László és Tóth Pál Péter szerint, ahogy van gazdasági konvergenciaprogramunk, ugyanúgy szükség lenne egy népesedési konvergenciaprogramra is. A szerzők javaslatai számos ponton megegyeznek a Magyar Tudományos Akadémia által tavaly létrehozott Népesedési kerekasztal javaslataival: szerintük is olyan intézkedések kellenek, melyek segítik, hogy a gyerek ne teher, ne „az anya karrierjét lehetetlenné tevő csapás” legyen. Vagyis többek között részmunkaidő, távmunka, gyerekbarát munkahelyek, több bölcsőde, óvoda, családi napközi, igazságosabb közteherviselés szükséges.

Ahogy Besenyei Lajos, a tanulmány opponense mondta: számtalanszor megfogalmazták már, milyen intézkedésekre lenne szükség, de eddig még egy kormány sem vállalkozott a következetes megvalósításukra. Enélkül viszont egyre valószínűbb, hogy tényleg az idősek országa leszünk.

Forrás: Népszabadság