Az ingatlanpiaci szereplők szerint a hitelfelvétel szigorítása miatt nagy visszaesésre már nem lehet számítani, a kereslet ugyanis amúgy is padlóra került. Az eddigi eladásaik is főleg azoknak a gazdagabb vásárlóknak volt köszönhető, akik már rendelkeztek saját ingatlannal vagy szülői támogatással.  

Szigor a hitelfelvételben és a lízingszerződésekben

A március elsejétől életbe lépő változások értelmében a pénzügyi szolgáltatóknak nem lehet a meghatározottnál nagyobb arányszámokkal dolgozniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a forintalapú kölcsönök esetében legfeljebb a fedezet hitelbiztosítéki értékének - ami rendszerint 10-20 százalékkal alacsonyabb a valódi árnál - 75 százaléka utalható ki. Ugyanez az arány az euróhitelek esetében 60 százalékos, míg a svájci frank alapú hiteleknél 45 százalékos. Lízingszerződéseknél mindegyik devizában 5 százalékkal magasabb az alkalmazható határ.

A szabályozás miatt egyrészt jóval több önerő szükséges majd egy lakásvásárláshoz, másrészt háttérbe szorulhatnak a svájci frank alapú és az euróhitelek is. További szigorítás, hogy a gépjárműhiteleknél legfeljebb 84 hónapos futamidő lehetséges, valamint bevezetésre kerül az elállási jog, ami a szerződéskötéstől számított 14 napon belül érvényesíthető.

Ezeket a szabályokat nem csupán a hónap első napjától kell alkalmazni, hanem a már befogadott kérelmekre is.

Június 11-én lépnek hatályba a kormányrendelet további korlátozásai. Akkortól nem lehet majd hitelt nyújtani kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. Azaz minden egyes bírálatnál meg kell vizsgálni, hogy a hitelt felvevő mennyire hitelképes. A bankoknak rögzíteniük kell saját belső szabályzatukban, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. Ennek alapján állapítják meg az egyes személyek hitelezhetőségi limitjét, tehát azt a legmagasabb havi törlesztőrészletet, amit még ki tud fizetni. A bankok csak akkora hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.

Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet a hitel folyósításakor nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Az ingatlanosok szerint nem lesz nagy visszaesés

A Pest-Buda Ingatlaniroda tulajdonosa elmondta, hogy a szigorított hitelfelvétel azért érinti különösen rosszul az ingatlanpiacot, mert a szabályozás éppen a lakásvásárlás szempontjából kedvezőnek számító tavaszi szezon előtt lép életbe. Nagymértékű visszaesésre viszont már nem lehet számítani, hiszen az ingatlanforgalmazók 40 százaléka már tönkrement, ráadásul a piac teljesen beállt. A szakértő szerint ennek megfelelően az ingatlanpiaci kivárás is elhúzódik.

Sándor Erika, a Buda Gold Ingatlan Center munkatársa is egyetértett abban, hogy az új szabályok miatt nagy visszaesés nem várható a piacon. A cég tapasztalatai szerint ugyanis a válság megjelenése óta főleg a drágább ingatlanokra volt nagyobb a kereslet, ezek iránt pedig inkább a módosabb vásárlók érdeklődtek. A hitelfelvétel szigorítása viszont mindenképpen nehezíti a lakásvásárlást, ez pedig elsősorban a fiatalokat érintheti érzékenyen - tette hozzá.


A PSZÁF már vizsgálódott a hitelintézeteknél

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 10 hitelintézet és 36 pénzügyi intézményt vizsgált az elmúlt időszakban. Az eredmény szerint ezek a cégek alapvetően a megfogalmazott fogyasztóvédelmi elveknek megfelelően alakították ki hitelezési gyakorlatukat.

Az ügyféltájékoztatási kötelezettség tekintetében viszont a felügyelet több esetben is azt állapította meg, hogy az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségekben - a törvényi előírások és a fogyasztóvédelmi elvárások ellenére - nem található meg az üzletszabályzat, vagy nem a hatályos változatot helyezték ki. Mindez jelentősen gátolja az ügyfelek tájékozódási lehetőségét
Emiatt az Erste Bankot és az MKB Bankot 3-3 millió forint, a Budapest Bankot és a Raiffeisen Bankot 2-2 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a PSZÁF, továbbá elrendelte fiókhálózataik belső ellenőrzésük általi felülvizsgálatát a hiányosságok rendezése, megelőzése érdekében.

Kifogásolták azt is, hogy egyes kölcsönszerződéseket az átlagos fogyasztói tájékozottsághoz mérten nem egyértelműen fogalmaztak meg, ami jelentősen megnehezíti a szerződések értelmezését az ügyfelek számára.

A bankok nem estek pánikba

Az OTP Banknál a Népszava kérdésére kifejtették, hogy az óvatos hitelezési politika miatt nem várnak jelentős változást az ügyfélkör tekintetében. Szerintük a lakáshitelek iránti kereslet növekedése várható az idén, azonban a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet hatályba lépése rövid távon ez ellen hat. A meglévő állományt a szabályozási változás közvetlenül nem érinti.

Lejárt az elárverezési moratórium

2010. április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok - így módosította a kormány a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló rendeletet. Az átmeneti árverezési tilalom február 2-án lépett hatályba.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének elnöke kifejtette, hogy ugyan tavasszal lejár az árverezési moratórium, viszont ez nem jelenti azt, hogy hirtelen ugrásszerűen megnövekednének az árverések. Mint mondta ehhez az is hozzájárul, hogy az utóbbi időben egyre kevésbé sikeresek az ingatlanok ilyen úton való eladása.

A bankok a nem fizető hitelesek ingatlanjait ugyanis kiadja árverező házaknak, akik viszont nagyon ritkán és akkor is áron alul tudják csak eladni a házakat. Egyre kevesebb a készpénz, a bankok egy ilyen ingatlanra pedig már nem adnak kölcsönt, így gyakran a kihelyezett tőke sem folyik vissza. Lénárd Mariann hozzátette: ugyan egyre több az ilyen módon eladásra kínált ingatlan, viszont egyre kevesebb a sikeres eladás.

 

Forrás: Népszava