Míg a tavalyi évre az innováció és a kreativitás európai éveként emlékezhetünk, idén a gazdasági válságból való kilábalás technikai megoldásai helyett a szociális dimenzió érvényesülhet jobban. 2010 ugyanis a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz.
Ha az Európai Bizottság új magyar tagjának súlyát nem is, de sajtómegjelenéseinek számát bizonyára növeli majd az ide év, hiszen a szegénység és a kirekesztés problémáját leginkább az Andor László által ellátott tárcán keresztül lehet kezelni, ami nem csak a foglalkoztatási és szociális ügyeket, hanem a „társadalmi összetartozást” is tartalmazza. Ez utóbbi elem ugyanakkor sokkal többet mond, ha a portfolió angol megnevezését nézzük, ahol az „inclusion” inkább jelent befogadást, vagyis a kirekesztés elleni küzdelmet.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsának volt tagja biztosi minőségében múlt csütörtökön megtartotta első beszédét, melyben az európai év legfontosabb célkitűzéseit emelte ki.
Andor László hangsúlyozta, teljes mértékben együttműködik majd a biztosi kollégium más tagjaival, hiszen a szegénység problémájával szinte az összes biztosi terület munkája összefüggésbe hozható, és az ellene való küzdelemben összehangolt munkára van szükség.
„A [2010-es év] fő célkitűzése a tudatosság növelése. Az állampolgárok, az érintettek, és a döntéshozók tudatosságának [növelése]” – mondta Andor.
A magyar biztos aláhúzta, „a szegénység nemcsak az anyagi jövedelemről szól, a lehetőségek hiányát is jelenti”, ezért négyféle területen jelölt meg sürgős változtatásokat:
- A munkabeli szegénység csökkentésében,
- a fiatalok, munkaerőpiaci gyors beilleszkedésében,
- az 50 év feletti munkavállalók számának megnövelésében, és
- az állásukat elvesztett dolgozók számára mielőbbi állás biztosításában.
Andor az Európa 2020 stratégiát is kiemelte, amelyben „zöldebbé”, versenyképesebbé, szociálisan érintettebbé igyekeznek tenni a szociális piacgazdaságot. A magyar biztos leszögezte, a látható eredmények érdekében az Európai Bizottságnak konkrét célokat kell meghatároznia.
Mindazonáltal leszögezte, hogy az EU eddig is jelentős munkát végzett ezen a területen. Kiemelte a már létező pénzügyi eszközöket (Európai Szociális Alap, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap), valamint a tagállamok közötti rendszeres tapasztalatcserét.
A magyar biztos úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés két olyan változást is tartalmaz, amii megkönnyíti majd az európai évvel vállalt feladatokat. Egyrészt az ún. „szociális záradék” alapelvvé teszi, hogy a jogalkotás minden területén figyelembe kell venni a döntések társadalomra gyakorolt hatásait. Másrészt a Szerződés beemeli az elsődleges európai jogba az Alapjogi Chartát, vagyis a szociális jogok megsértése az Európai Bíróság előtti eljárást vonhat maga után.
„[…] A szegénység elleni küzdelem nem csupán a kormányok feladata. Ez a civilek dolga is egyben” – mondta el a biztos. Kiemelte továbbá, hogy emiatt új típusú partnerségi kapcsolatokat kell kialakítani, mind nemzeti, mind regionális, mind pedig helyi szinten.
Végezetül, amellett, hogy gratulált az eddigi eredmények eléréséhez, kiemelte a szegénységet előidéző sztereotípiák elleni küzdelem fontosságát. Hangsúlyozta a szegénységben élő emberekre való odafigyelést, illetve véleményük meghallgatásának jelentőségét, és a szolidaritás előmozdítását a helyi szinteken is. 
Forrás: Euraktiv
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
