Forgalmi bélyegív és alkalmi bélyegfüzet kibocsátásával köszönti a Magyar Posta Zrt. a sanghaji világkiállítást, ahol május 1. és október 31. között több mint 200 nemzet és nemzetközi szervezet vesz részt bérelt vagy saját építésű pavilonban. Az expo jelszava: „Jobb város - jobb élet", amit Sanghaj saját alapelvként igyekszik megvalósítani. A cél a 21. századi környezetbarát városi élettér kialakítása a fenntartható fejlődés jegyében. A képen: a gömböc.
A résztvevők emellett tapasztalatot cserélhetnek a városi fejlődés irányairól, valamint megfogalmazhatják az új évszázad haladó gondolatait az emberek viselkedéséről, életstílusáról, munkahelyi környezetéről. Megtanulhatják, hogyan építhetnek környezetbarát társadalmat, és miként gondoskodhatnak az emberiség fenntartható fejlődéséről. Az expo a kulturális sokszínűséget szem előtt tartva hozzájárul az emberközpontú fejlődéshez, valamint a tudományos és technológiai innovációhoz is. (Forrás: vilagkiallitas.hu)

A magyar pavilon főszereplője Gömböc, az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A keljfeljancsihoz hasonlóan viselkedik, visszaállása, azonban nem egy nehezéknek, hanem magának a formának köszönhető, hiszen egyetlen, homogén anyagból készült.

Bár létezésének lehetőségét egy orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold vetette fel 1995-ben, a feltalálók magyar építészmérnökök. Domokos Gábor és Várkonyi Péter találmányukért 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapták. (Forrás: gomboc.eu)

A bélyegképeken a Gömböc látható. Az egyedülálló találmány 30 bélyegképet tartalmazó forgalmi bélyegív formájában jelent meg április 30-án. A bélyegképek a Gömböc legjellemzőbb mozgási fázisait ábrázolják. A bélyegeket alkalmi bélyegfüzet formájában is kibocsátja a posta. A kiadvány érdekessége, hogy a lapok pörgetésével a Gömböc egyes mozgási fázisait ábrázoló bélyegképek életre kelnek és filmkockaszerűen követhető végig a mozgás folyamata. Az alkalmi borítékon a Gömböc, valamint a működéséről és felépítéséről szóló képletek láthatók. Az alkalmi bélyegzőn a Gömböc logoja szerepel.

A bélyeg tervezőművészei: Nagy Richárd Márk, Hosszú Gergely, Cosovan Attila Róbert és Cosovan Tamás Rudolf, fotóművész: Oravecz István. Gyártó: Pénzjegynyomda.

"Ifjúságért": alkalmi bélyeg a Tragédiából

 

A Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatásának céljával bocsátja ki évről-évre az Ifjúságért elnevezésű feláras alkalmi bélyegeit. Az idén Madách Imre Az ember tragédiája című műve születésének 150. évfordulója adta a bélyeg témáját. (A felár összege bérmentesítésre nem használható!)

„Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án" - ezt a feljegyzést rögzítette Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásához, amely a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve és talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. A hazai meleg fogadtatás mellett külföldről is érték elismerések a művet. Az angol, a francia, a német és a környező országok nyelvei mellett számos egyéb nyelvre is lefordították. A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, kinek hatására Madách megküldte kéziratát Arany Jánosnak, akinek kezdetben nem tetszett a mű, később viszont rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, mikor azt mondta, az csak utánzása Goethe Faust-jának. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, de a levelezések szerint csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt rajta, így szerzőnek mindenképp Madách Imrét tekinthetjük. A mű létrejöttének elsődleges forrása az 1850-60-as évek fordulójának kettőssége volt: a forradalom és szabadságharc bukása fölött érzett általános csüggedés vége, és a Kiegyezés fellendülést hozó évtizedének kezdete. Ennek köszönhető a mű ellentmondásossága, az optimizmus és a pesszimizmus közti csapongása. A nemzeti tragédia mellett Madách személyes emlékei is hatással voltak a műre, Éva alakját feleségében történő csalódása ihlette. A tizenöt színből álló költemény első három és utolsó színe Keret- vagy Biblikus szín, míg a közrefogott tizenegy szín ún. Történeti szín. Az egyes színekben a szerző - a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül - végigvezet a biblikus és földi világtörténelem „nagy pillanatain", amikor az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, ami mégis bukásból bukásba hanyatlik. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/)

A kisív bélyegképein és keretrajzán Madách Imre műve ihlette illusztrációk egy-egy szín hangulatát idézik a kisív bélyegképeinek sorrendjében: II. szín - Réti Zoltán: A paradicsomban; VI. szín - Zichy Mihály: Rómában (Magyar Nemzeti Galéria); nyolcadik szín - Réti Zoltán: Prágában; XI. szín - Kass János: Londonban. A kisív keretrajzán a XIV. színre utalva, Kass János: Jégkorszak című alkotásának részlete látható. A borítékrajzot Farkas András: A mennyekben c. alkotása díszíti. Az alkalmi bélyegzőn egy lúdtollal író kéz és a mű egyik legismertebb idézetének részlete olvasható a XV. színből: „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!".

Tervezőművész: Nagy Péter, fotóművész: Berényi Zsuzsa, Hajdú József. Megjelenési időpont: május 3. Gyártó: Állami Nyomda. Példányszám: 80 000.

Forrás: Infovilág