Az emberi agy csecsemő- és gyerekkorban leggyorsabban növekvő részei csaknem teljesen azonosak azokkal a területekkel, amelyek az embert a főemlősöktől megkülönböztetik - állapították meg amerikai kutatók.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett felfedezés segíthet abban, hogy a koraszülötteknél csökkentsék a későbbi tanulási és viselkedési zavarok kialakulásának kockázatát.

 

Terrie Inder kutatásvezető, a Washingtoni Egyetem orvosi fakultásának (St. Louis, Missouri) munkatársa rámutatott, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években folyamatosan növekedett az idő előtt született babák aránya, mostanra elérve az összes születés 12 százalékát. Kutatótársaival reméli, hogy tanulmányuk hasznos eszközt kínál annak megértésében, milyen agyi, szerkezeti hibák állhatnak a koraszülöttség miatt kialakuló gyerekkori tanulási és viselkedési zavarok hátterében.

 

A kutatók a felszíni rekonstrukciónak nevezett technikát használva hasonlították össze huszonnégy "letapogatott" agy egyes területeit és szerkezetét: a vizsgálatba 12 teljes időre született csecsemőt és 12 egészséges fiatal felnőttet vontak be. Az eredmények elemzésével megállapították, hogy az agykéreg - a magasabb mentális funkciókért felelős "tekervényes" agyi felszín - növekedése egyenlőtlen volt. A kéreg negyedét-harmadát kitevő agyterület körülbelül kétszeres sebességgel bővült a többi kérgi területhez képest.

A kutatók szerint ez "az evolúció emberi agyra gyakorolt lenyomatát" fedi fel, mert az agy gyorsan fejlődő részei megegyeznek azokkal, amelyek az emberi agyat a főemlősökétől megkülönböztetik. Ezekhez a területekhez köthetők egyébként olyan emberi vonások is, mint a nyelv és a gondolkodás.

Forrás: Lifenetwork