Egyre nagyobb fejtörést okoz Európa döntéshozóinak, hogyan tegyék fenntarthatóvá az elöregedő társadalom tükrében társadalombiztosítási és egészségügyi rendszerüket, valamint munkaerőpiacukat. „Ami 20, 40 vagy 60 évvel ezelőtt még működött, már nem lesz sokáig fenntartható. Jelenleg még 4 munkavállaló jut egy nyugdíjasra, de 2025-re ez a szám 1-re, 2050-re pedig 2-re esik vissza. Ha nem lépünk, a GDP további 8 százalékát kell majd nyugdíjakra fordítani, és megnövekszik az ellátási feladatok költsége is.” – mondta Neelie Kroes, digitális ügyekért felelős biztos tegnap (szeptember 15.). „Ráadásul a kereslet növekedésével és a munkaerőpiac zsugorodásával hiány lesz képzett ápolókból is.” – tette hozzá. Amellett, hogy Európa-szerte növelik a nyugdíjkorhatárt, az Európai Unió úgy véli, hogy az infokommunikációs technológiák nem csak az egészségügyi szektor feladatait könnyítik meg, hanem aktívan tarthatják az idősebb korosztályt, és új piaci lehetőségeket teremtenek a kis- és közepes vállalatok számára.

A 2008-ban indult Ambient Assisted Living (AAL) program célja, hogy az infokommunikációs eszközök jelenlegi fejlettségi szintjét kihasználva, a tagállamokban a felügyeleti és ellátási feladatok számottevő részét műszaki eszközök felhasználásával oldják meg a következő évtizedekben. Erősíteni kívánják az infokommunikációs eszközök szerepét a szűrővizsgálatok elvégzésében, a népbetegségek kialakulásának megelőzésében, illetve korai felismerésében is. „Soha a történelem folyamán az idős korosztály még nem haladta meg a fiatalabbak létszámát. A technológia kulcsszerepet játszik abban, hogy javítsuk, vagy szinten tartsuk a gondozás megfelelő színvonalát társadalmainkban, illetve, hogy új piaci lehetőségeket adjunk az európai kkv-k számára.” – mondta Lena Gustafsson, az AAL Szövetség vezetője. Kroes az AAL éves fórumán ismertette az EU digitális napirendjének ezt a területet érintő lépéseit.

„Az ICT használatával az akut, intézményesített gondozás egy hosszú-távú, otthon-centrikus gondozássá alakítható, és így biztosítható [az idősek] önfenntartó életvitele és magas életszínvonala.” – mondta a biztos. Kroes szerint az eszközök már léteznek, hiszen egy egyszerű iPhone akár sztetoszkópként, vagy digitális receptként is működhet, de a piac egyelőre nem ismeri fel a lehetőségeket. A biztos hangsúlyozta, hogy az idős korosztály fele hajlandó lenne megvásárolni az új technológiákat, ami a kis- és középvállalkozások számára kiváló lehetőség lenne, de az esetek 50 százalékában a keresett termék nem található meg a piacon.

„Az erőfeszítések szétforgácsolódása drágává teszi a fejlesztést és [az új technológiák] bejegyzését, és elrejti a kritikus tömeget. Ez pedig megakadályozza, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k, további befektetésekben és újításokban gondolkodjanak.” – világított rá a problémára a biztos. Éppen ezért az AAL program keretében az Unió összefogja az ilyen célú ICT fejlesztéseket. A résztvevő 23 európai ország a minimálisnál nagyobb hozzájárulásokat tett eddig is, és a programban résztvevő szervezetek 40 százalékát a kkv szektor teszi ki, ami Kroes szerint példaértékű a jövőbeni K+F programok számára.

Kroes elmondta, a Bizottság hamarosan bemutatja a program eddigi eredményeinek értékelését. A volt fogyasztóvédelmi biztos, Meglena Kuneva vezetésével magas szintű szakértői csoport elemzi majd ezt a jelentést, és ennek alapján készítik el a következő időszakra vonatkozó iránymutatásokat is (strategic guidance). A biztos bejelentette továbbá egy az aktív és egészséges időskort célzó Európai Innovációs Partnerség létrehozását, hogy az uniós, a nemzeti és a helyi szintű érdekeltek könnyebben egymásra találjanak.

Hasonló célból az AAL szövetség is önálló kezdeményezést indított: az AAL befektetői fórum lehetőséget ad, hogy a vállalatok és befektetők találkozzanak és megosszák egymással ötleteiket. „Túl sok ígéretes ötlet van, ami soha nem jut el a piacokra. Az európai pénzügyi helyzet nem könnyíti meg a kkv-k forráshoz jutását. Ezért hoztuk létre az AAL befektetői fórumot. Közvetlen kapcsolatot kívánunk teremteni a magán- és a közösségi kockázati tőkebefektetők, valamint a kkv-k között.” – mondta Reinhard Goebl, a befektetői fórum felelőse.

Vélemények:

Herczog Edit szocialista EP-képviselő, márciusi sajtóközleményében arra figyelmeztet, hogy továbbra is túl kevés európai mozog otthonosan az ICT világában, ami a képviselő szerint komoly versenyhátrányt okoz a kontinensnek.

„Hatalmas problémát jelent, hogy a középiskolát végzettek 60-65 százaléka nem rendelkezik egy állásinterjún már elengedhetetlen komolyabb számítástechnikai készségekkel. Bár üdvözlendő, hogy az európaiak 43 százaléka használja az internetet, ez egyúttal azt is jelenti, hogy 57 százalékuk nem. Nagy előrelépésre van szükség például az idősek életminőségét javító digitális készségek elterjesztése terén, hiszen a 65 évnél idősebb európaiak háromnegyede egyáltalán nem használ számítógépet.” – mondta a képviselő.

Herczog Edit szerint jelenleg két feladat megoldására kell fókuszálni. Egyrészt fel kell kelteni a legkülönfélébb társadalmi hátterű fogyasztók érdeklődését is a digitalizációnak az életminőséget, karrierlehetőséget javító, információcserét, közösségi tevékenységet egyszerűsítő előnyei iránt. Másrészt – akár anyagilag is – ösztönözni kell a foglalkoztatás gerincét adó kisvállalkozói szektort a digitális átállásra, mert komoly növekedési és versenyképességi korlátokkal kell hamarosan szembenéznünk.