Úgy tűnik, hogy az alkohol, a cigaretta és a korán kezdett nemi élet már nem elegendő ahhoz, hogy a tinédzserek kivívják egymás szemében a tiszteletet. Egyes, a fiatalok életében fontos szerepet betöltő közösségi portálokra egymás után töltik fel a tinik az állattetemekkel, megkínzott macskákkal és kutyákkal pózoló képeiket, a "legmenőbbek" pedig még büszkék is rá, ha ők végeztek az állattal.

Az autó által elgázolt macskák tetemeinél pózoló kislányok, a lefejezett kutyák és a cérnára fűzött hörcsögtetemek fényképei már a legtöbb embernél kiverik a biztosítékot, a közösségi portálokra azonban megállás nélkül kerülnek fel a nem egyszer percnyi hosszúságú videók, melyeken a kismacskák vízbe fullasztását, magas sarkúval történő kivégzésüket vagy késsel való megvakításukat örökítik meg a fiatalok, hogy ezzel vívják ki társaik tiszteletét.

Bujdosó Karolina pszichológus a STOP-nak elmondta: a közösségi portálokra az emberek olyan dolgokat tesznek fel, amelyekről azt gondolják, hogy az mások számára érdekes, figyelemfelkeltő lehet. "Egy 14-15 éves gyerek kevésbé tudatosan használja a közösségi portálokat, mint egy idősebb ember. Amit izgalmasnak vagy vagánynak tart, azt teszi fel" - mondta, majd hozzátette: azok a gyerekek, akik állatkínzásra vetemednek, nem érzik át a dolog súlyát, mert egyébként egész biztosan megpróbálnák eltitkolni azt.

"Aki közösségi portálra ilyen képeket tesz fel, az vagy azt nem tudja, hogy ez kínzás, vagy azt, hogy ezt a törvény bünteti. Az állatkínzással mindenképpen valamilyen feszültséget vezet le az ember, amivel nem tud megbirkózni. Az ilyen esetek kialakulásához két dolog szükséges: egy nagyon komoly feszültség, valamint az, hogy az illető nem tanulta meg, hogyan lehet ezt a feszültséget szociálisan elfogadott utakon levezetni" - mondta a pszichológus, aki szerint a gyerekeket muszáj megtanítani arra, hogyan lehet a problémákat adekvált módon kezelni.

"Aki a közösségi portálok adatlapjain ilyen jellegű fényképeket vagy videókat tesz közzé önmagáról és a megkínzott állatról, és azt állítja, hogy ezt ő követte el, úgy az állatkínzás vétségét a nagy nyilvánosság előtt elismeri. Ez legvégső esetben, fogházban letöltendő két év szabadságvesztéssel büntethető" - tudtuk meg dr. Mészöly Pál ügyvédtől, aki lapunknak kihangsúlyozta: ilyen esetekben ismeretlen tettes ellen ajánlott megtenni a feljelentést, nehogy a feljelentő utólag, adott esetben a hamis váddal szembesüljön.

A bíróság ugyanakkor nem csupán két évig terjedő szabadságvesztéssel, hanem - az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával - közmunkával és pénzbüntetéssel is sújthatja az állatkínzókat, fiatalkorúak esetében azonban büntetés helyett intézkedést is kiszabhat. Ezek: megrovás, próbára bocsátás, pártfogó felügyelet, javítóintézeti nevelés. Az ügyész ráadásul a vádemelés elhalasztása mellett is dönthet.

"Amennyiben az illető - akár fiatalkorú személyről beszélünk, akár nem - megkínzott vagy bármilyen okból kifolyólag elhunyt állat tetemével pózol, de nem állítja, hogy az állatkínzást ő követte el, az nem tekinthető bűncselekmény beismerésének" - tette hozzá a lapunk által megkérdezett ügyvéd. "Ilyen esetben a garázdaság szabálysértését követheti el, hiszen megbotránkozást és riadalmat keltett, de emellett az eljáró hatóságnak azt is meg kell állapítania, hogy kihívóan közösségellenes módon tette-e mindezt."

A törvénnyel egyetért, mégis más módon szabna gátat az állatkínzásnak Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja. Szerinte nem szabad a fiatalokat börtönbe zárni, helyette inkább kőkemény, akár fél évig tartó közmunkára ítélné az állatkínzókat, hogy szembesüljenek tettük súlyával.

"Közel öt éve foglalkozom az interneten terjedő állatkínzások megjelenésével és megszüntetésével. Sajnálatos módon azonban még maguk a szakemberek sem tudják besorolni, hogy minek minősül az internet. Ha bármit próbálnánk tenni a cenzúra bevezetése érdekében, a szabadságharcosok máris tiltakoznának. Többször próbáltam lépéseket kezdeményezni az internettel foglalkozó állami szervekkel, de tehetetlen vagyok. Azt kell, hogy mondjam, hogy joghézaggal állunk szemben" - nyilatkozta a STOP-nak Szilágyi István, aki szerint elsősorban a társadalom és a jogalkotók szemléletén kellene változtatni, miszerint az ilyen jellegű fényképek közösségi portálokra való feltöltése veszélyt jelent a társadalomra.

Hozzátette: tanácstalan a tekintetben, hogy melyik az a kirendelt hatóság, amely ez ügyben léphetne. "Tudomásom szerint a képaláírások bizonyítékként szolgálhatnak, ráadásul az IP címek alapján mindenkit vissza lehet keresni. Technikailag azonban sajnos nagyon le vagyunk maradva ilyen téren."

Forrás: STOP