Nagyon veszélyesek a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedései - fejtette ki Kovács Erzsébet, a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal (NYIKA) volt szakértője a Stabilitás Pénztárszövetség keddi sajtótájékoztatóján. A kormány úgy nyitja meg az állami pillérbe való viszalépés lehetőségét, hogy közben idén novembertől 2011 decemberig kölcsönveszi a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit, de nem mond semmit arról hogyan fogják visszakapni, egyáltalán visszakapják-e megtakarításaikat. A tagdíjak elvonása átlagosan havi 10 ezer forinttal csökkenti az aktív munkavállalók egyéni számlán gyarapodó megtakarítását.
Ezzel a burkolt fenyegetéssel olyan bizonytalanságot kelt az emberekben, amellyel ösztönzi őket az állami pillérbe való átlépésre. Érdemes azonban megjegyezni, a kormány intézkedései valójában éppen az állami rendszerbe vetett bizalmat rombolják, ugyanis ahogyan most, a mindenkori magyar kormány máskor is feje tetejére állíthatja a nyugdíjrendszert, melynek kapcsán azt ígéri a kormány, hogy senki nem fog rosszul járni. Ez azonban komolytalan ígéret, a jelenlegi kormány nem ígérhet garanciát évtizedes távlatban egy olyan rendszerben, amit bármikor meg lehet változtatni.
A hárommillió magánnyugdíjpénztári tag számláján fejenként átlagosan 933 ezer forint van. A kormány egyelőre nem mondta meg, pontosan mire akarja majd költeni az átlépők megtakarításait, azok ugyanis valószínűleg belemennek majd a nagy közösbe. A magánnyugdíjpénztárak száz szálakékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség arra számít, hogy a tagok 30-40 százaléka dönt majd az kilépés mellett. A szövetség friss felmérése szerint a tagok 24 százléka biztos kilépő, körülbelül ugyanennyi bizonytalan, a többiek pedig nem tervezik az átlépést.
Borul a rendszer?
A kormány az átlépőknek az állami rendszer biztonságát ígéri, azonban egyelőre még az is kétséges, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjainak elszipkázásával a kormány biztos nyugdíjat tesz lehetővé évtizedes távlatokban, ugyanis minél kisebb lesz a magánnyugdíjpénztárak súlya a rendszerben, annál kevésbé lesz fenntartható a nyugdíjrendszer. A kormány azonban nem mondja el – egyelőre az is kérdés, egyáltalán tudja-e – hogyan alakul a tb-rendszer hosszú távú egyensúlya a változtatások után.
A nyugdíjrendszer második pillérét egyébként pontosan azért hozták létre, hogy a magánnyugdípénztári tagok az államtól már ne kapjanak teljes nyugdíjat. Ezzel a megoldással csökkent az állami nyugdíjrendszer hosszú távú adóssága a jövőbeli nyugdíjasok felé, tehát ha a kormány ezt visszacsinálja, akkor vagy kisebb nyugdíjakat kell adnia a jövőben vagy tovább kell emelnie a nyugdíjkorhatárt, hogy fennmaradjon a tb-rendszer hosszú távú egyensúlya - fejtette ki a NYIKA szakértője.
Tudja a kormány mi lesz ebből?
A magánnyugdíjpénztárak járulékainak elvétele és az állami pillér megnyitása az átlépők előtt azért is rendkívül kockázatos, mert a kormány nem mutatja be részleteiben, mibe lépünk vissza, ha a teljes állami pillért választjuk. Azt sem tudjuk, milyen lesz a nyugdíjunk helyettesítési rátája, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár, hogyan alakul az indexálás, milyen kapcsolat lesz a befizetett járulékaink és a nyugdíjjáradékunk között (utóbbi a jelenlegi rendszerben szinte teljesen átláthatatlan) – sorolta a homályos foltokat Kovács Erzsébet.
A NYIKA szakértője szerint az átlépés kockázatai mellett komoly veszélyei vannak annak is, ha a kormány ezekkel az intézkedésekkel elsorvasztja a magánnyugdíjpénztári rendszert. Ezzel eltűnhetnek az egyéni számlák, amelyeken az emberek rendszeresen követhetik hogyan alakul a megtakarításuk. Arra ugyanis rövid távon nemigen lehet számítani, hogy egy állami egyéni számlás rendszert alakítanak ki, a szakértők szerint erre több évre lenne szükség. Kovács Erzsébet szerint azt is érdemes lenne átgondolnia a kormánynak, hogy a magánnyugdíjpénztárak állampapírvásárlásaikkal finanszírozták az államot, a részvényekbe fektetett pénz pedig a hazai tőzsdét erősítette.
Forrás: hírszerző
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
