A szolgálati idő és a nemek között differenciál a kormány döntése, amely szerint januártól 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők - jelentette ki több szakember. A férfiak jogosan kérdezhetik, hogy ők miért számítanak másképp a nyugdíjbiztosítás rendszerében mint a nők, és az sem világos, hogy ha a felsőoktatásban eltöltött idő szerzett jogként szerepelt a törvényben, most miért marad ki mégis az évek beszámításánál.        

A kormány ugyanis úgy döntött: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ez több gyermek esetén maximum nyolc év lehet, de nem veszik figyelembe az egyetemi és a szakmunkás éveket. Eszerint az, aki 5 évet egyetemre járt, és felnevelt 3 gyermeket, ha 23 évesen diplomázott, akkor 54 évesen mehet nyugdíjba. Az a nő viszont, aki csak érettségizett de szintén 3 gyermeket nevelt, ezt már 50 évesen megteheti.

A kormány valószínűleg a gyermeknevelést akarja elismerni, de akkor kérdés, ez a kedvezmény miért nem terjed ki legalább a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra. Az sem világos, teljes, vagy csökkentett nyugdíjat kapnak-e a kedvezményesen nyugdíjba vonulók. A hatályos törvény szerint jövő évtől aki a korhatár alatt megy nyugdíjba, évente 3,6 százalékkal kevesebb ellátást kap, mintha 62 éves koráig dolgozott volna. Mindenki arra számít, hogy ez a szigor nem érinti a kedvezményezetteket, de válasz egyelőre nincs.

A számítások is sántítanak. Iván László, a Fidesz szakpolitikusa augusztusban még arról beszélt, hogy évente átlagosan hatezer nőt érinthet az intézkedés. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a többletkiadás 20-40 milliárd forint lesz. A napokban már azt mondták, 18-24 ezer nőt érinthet a kedvezményes nyugdíjba vonulás, a becsült kiadást pedig 30-35 milliárdra tették.

Közben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tegnap már átutalta az aktuális novemberi nyugdíjat, ezzel együtt került a számlára az év elejéig visszamenőleg járó kiegészítő ellátás is. Akinek a postás viszi a járandóságát, az a napokban kapja meg a kiegészítést. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény írja elő a nyugdíj-kiegészítést az éves várható infláció mértékéig. Tavaly 2010-re 4,1 százalékos pénzromlást jeleztek, januárban ennek megfelelő emelést kaptak az idősek. A kormány számításai szerint várhatóan 4,7 százalék lesz az infláció, a két szám közötti különbözetet fizetik most ki. Az MSZP szerint 1,1 százalékos nyugdíj-kiegészítés járna az időseknek - ennyivel számolt a KSH. Az idősek átlagosan 12 ezer helyett alig 6 ezer forint kiegészítést kapnak, amivel összesen 15 mil­liárd forintot vesz ki zsebükből a kormány.

Forrás: népszava online