Már jövőre is negatív hatással lesz a büdzsére a kormány azon törvényjavaslata, amely - egyebek mellett - lehetővé teszi, hogy 2011 január 1-jét követően a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők életkoruktól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra váljanak jogosulttá - állapította meg a Költségvetési Tanács. (A hatályos szabályozás szintén lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást a hosszú szolgálati idővel rendelkező nőknek 62. életévük betöltése előtt, a korhatárra vonatkozó kedvezmény azonban legfeljebb két év.)
A testület felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetésre gyakorolt negatív hatás miatt a javaslat nem felel meg a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvényben kimondott kötelező ellentételezési szabálynak.
A KT jelentése szerint a javaslat közvetlenül érinti az öregségi nyugdíjakra fordított kiadásokat, közvetve pedig hatással van (a foglalkoztatás változásán keresztül) a személyi jövedelemadó- és járulékbevételekre, valamint (a fogyasztás változásán keresztül) a fogyasztási típusú adóbevételekre. A teljes hatást az öregségi nyugdíjkiadások dominálják.
A javaslat költségvetési hatásait az alábbi táblázat foglalja össze.
Nőnek a nyugdíjkiadások
Az öregségi nyugdíjkiadások növekedése az intézkedés létszámnövelő hatására vezethető vissza, amely nem egyenletesen érvényesül a vizsgált időszakban. Az egyenetlenség oka részben az egymást követő születési évjáratok eltérő létszáma, másfelől pedig a már létező, ám évről-évre eltérően érvényesülő szabályok hatása: azokban a naptári években és azokra a kohorszokra, amelyekre nézve már a hatályos szabályok is tartalmaznak könnyítéseket, az új javaslat kisebb relatív létszámnövekedést tud kiváltani. További szempont, hogy a kedvezményes feltételekkel nyugdíjba vonulók létszáma korlátozza a következő években új ellátás megállapítását kérők létszámát is.
Forrás: KT
Makrogazdasági hatások
Az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát; csökkenti a munka kínálatát.
A munkakínálat csökkenése azonban nem egy-az-egyben jelent foglalkoztatottság-csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására. A KT modellszámításai szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság-csökkenést az első évben.
A munkakínálat csökkenése „feszesebbé” teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni, hiszen munkaerőt megtartani azért is jobban megéri, mert később nagyobb költséggel lehet munkavállalókat felvenni új pozíciókra. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglakoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többékevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést.
Forrás: KT
Költségvetési hatások
A nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból (lakosság befizetései) és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. A külső kiadások területén a munkanélküliség csökkenése a passzív ellátások kis csökkenéséhez vezet. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás.
Forrás: KT
A javaslat több ponton érinti a nyugdíjbiztosítási tárgyú törvényeket. A legjelentősebb változás, hogy 2011. január 1-ét követően a Jelenleg a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők teljes ellátásra válnak jogosulttá az irányadó korhatárnál legfeljebb két évvel korábban, a legalább 37 év, ám 40 évnél rövidebb szolgálati idő pedig csökkentett ellátásra jogosít, hasonló korhatár kedvezmény mellett.
A javaslat új fogalomként határozza meg a jogosultsági időt, aminek tartalma eltér a hatályos jogszabály által alkalmazott szolgálati idő fogalomtól: a jogosultsági időbe a kereső tevékenységgel töltött és az azzal egy tekintet alá tartozó időszak, valamint a TGYÁS, GYED, GYES, GYET ellátások időtartama számít bele. A javaslat a 40 év jogosultsági időn, mint általános feltételen túl megköveteli, hogy ebből legalább 32 évet kereső - vagy azzal azonosnak tekintett - tevékenység tegyen ki. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kereső tevékenységgel azonos megítélés alá eső
tevékenységeket és időtartamokat meghatározza. A becslés készítésekor elérhető, jogszabályban nem rögzített információk alapján a jogosultsági időbe a felsőfokú tanulmányok és a szakképzés ideje nem értendő bele.
A javaslat további részei kisebb hatásúak és eljárási, kereső tevékenység melletti folyósítási, jogorvoslati, méltányossági és adminisztrációs kérdéseket érintenek. Ezen szakaszok költségvetési hatásai elenyészőek.
Forrás: Napi Gazdaság
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
