A Fidesz azt szeretné, hogy a parlament hétfőn vegye napirendre és fogadja el az Orbán Viktor kormányfő, valamint Lázár János és Kósa Lajos által benyújtott politikai nyilatkozatot, amely adómentessé teszi a reálhozam készpénzben történő felvételét azoknak, akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ezen a napon fogadhatják el a magánpénztárak folyó fizetéseinek és vagyonának államosításáról szóló törvényjavaslatot is.
Bokros Lajos, az MDF EP-képviselője szerint Orbánéknak a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlására irányuló akciója olyan támadás a nyugdíjrendszer ellen, amitől teljesen összeomolhat. A politikus szerint az Európai Bizottság (EB) hibát követett el, amikor tavaly ősszel elutasította kilenc tagállam, köztük Magyarország kérését, hogy a korábban végrehajtott nyugdíjreform költségeit elszámolhassa. Bokros elmondta: levelet írt Olli Rehnnek, az EB pénzügyi biztosának, mert véleménye szerint visszafordíthatók a folyamatok, a meccsnek még nincs vége. A szakember úgy fogalmazott, hogy a közösség nem járulhat hozzá a magyar kormány jövőt veszélyeztető, a második nyugdíjpillér lerombolásával a hosszú távú megtakarítások ellen ösztönző, s a felosztó-kirovó állami rendszert már középtávon is kockáztató lépéseihez. Arra emlékeztetett, hogy míg általában évente százezren mennek nyugdíjba, 2013 után lassan megjelennek a Ratkó-gyerekek, s akkor majd évi 160 ezer ember nyugdíját kell majd finanszírozni.
Az EB magát megnevezni nem kívánó illetékese megerősítette lapunknak, hogy még korántsem végleges a brüsszeli álláspont, ami alapján a jelenlegi terveknek megfelelően következmények nélkül végrehajthatja a magyar kormány a terveit. Noha elméletileg hasonló a lengyelek és az észtek kérése a magánnyugdíj-pénztárak esetében, az ottani lépések mégsem azonosak a magyar megoldással. A lengyelek és az észtek csak átmenetileg használják fel a magánbefizetéseket, amelyeket később visszatérítenek. A lapunknak nyilatkozó brüsszeli szakember azt valószínűsítette, hogy Magyarországon szigorúan számon fogják kérni a már beharangozott szerkezeti reformokat, köztük a nyugdíjrendszerét is. Úgy fogalmazott, hogy "semmi sincs még elfogadva, semmi sem változott a kockázatok megítélésével kapcsolatban, változatlanul figyelik a kormányt". Hozzátette: a Bizottság átmeneti hallgatagságának semmi köze sincs Magyarország küszöbön álló uniós elnökségéhez.
Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja szerint sem lefutott még a magánpénztári meccs. Tűrhetetlennek nevezte, hogy a pénztáraknál maradók ugyanazért a munkáltatói járulékért nem kapnak majd nyugdíjjogosultságot, amiért a tisztán tb-rendszerhez tartozók igen. Ez diszkriminatív megoldás, ami elfogadhatatlan, és lát rá esélyt, hogy nemzetközi szinten sikert érjenek el, és a mostani vagy a következő kormány visszaállítsa a jelenlegi állapotot.
A Stabilitás főtitkára, Juhász Istvánné levélben soron kívüli eljárást kért Paczolay Pétertől, az Alkotmánybíróság elnökétől a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására. A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre 2011. január 31-ig a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását. A főtitkár levelében rámutatott: "az Alkotmánybíróság döntésének még érdemi hatása lehet a mintegy 3 millió embert közvetlenül érintő folyamatokra".
A nemzeti hatáskörökbe tartozó kérdésekbe, így a nyugdíjrendszerbe sem szólhat bele az EU döntési joggal. - emlékeztetett Békesi László volt pénzügyminiszter. A jövőben, 2011 végétől azonban minden olyan lépést, amelyet ugyan nemzeti hatáskörben van, de veszélyezteti a hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszereket, azt az EU szankcionálni fogja. Visszamenőleg azonban senkit sem büntetnek meg. "Nincs kétségem, hogy meg fogják szavazni a parlamentben jövő hétfőn az erre vonatkozó törvényt, és ilyen körülmények között senki sem marad a magánpénztáraknál - vélte Békesi.
Az én nyugdíjam
Vasárnap kettő órakor a Hősök terére várja az embereket az "AZ ÉN NYUGDÍJAM" elnevezésű civil kezdeményezés, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett lépései ellen. A szervezők emlékeztettek arra, hogy ők hívták először demonstrálni az állampolgárokat november 14-én a Kossuth térre a nyugdíj-megtakarítások védelmében. Ekkor még csak 14 havi magán-nyugdíjpénztári befizetésünk önkényes elvonása, állami kasszába történő átcsoportosítása volt a tét. Azóta azonban a kormány nem csupán a 14 havi magánnyugdíj-pénztári befizetést, de az állampolgárok teljes megtakarítását be kívánja olvasztani az állami nyugdíjrendszerbe. A csoport békés tiltakozást szervez, "Ne hagyd magad zsarolni!" jelszóval.
Lefutott meccsnek látja-e a magánnyugdíjak einstandolását?
Bokros Lajos (MDF) EP-képviselő: Visszafordíthatóak a folyamatok, a meccsnek még nincs vége. A közösség nem járulhat hozzá a magyar kormány jövőt veszélyeztető, a második nyugdíjpillér lerombolásával a hosszú távú megtakarítások ellen ösztönző, s a felosztó-kirovó állami rendszert is már középtávon kockáztató lépéseihez.
Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja:
Szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fordul, mert úgy látjuk, hogy a magánrendszerben maradókat diszkrimináló megoldás semmiképp sem lehet jogszerű. Bízunk abban is, hogy január 31-ig, az átlépés kormány adta határidejéig akár több százezer embert meggyőzhetünk a magánpénztárban maradásról.
Békesi László közgazdász: Nincs kétségem, hogy meg fogják szavazni a parlamentben jövő hétfőn az erre vonatkozó jogszabály és 2011-re besöprik, amit akarnak és ilyen körülmények között senki sem marad a magánpénztáraknál. Viszont abban is biztos vagyok, hogy jövő márciusban újratárgyalják az uniós pénzügyminiszterek az ügyet, és akkor már szankciók jöhetnek.
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
