Mindössze 36 helyen tehetnek nyilatkozatot azok a magán-nyugdíjpénztártagok, akik úgy döntenek, hogy nem szeretnének átlépni az állami nyugdíjrendszerbe. Bár az átlépés kérdése nem okoz valódi dilemmát a kedvezőtlen felvételek miatt, de felmerül a kérdés, hogy jogsérelem érné-e a pénztártagokat akkor, ha mind a három millióan a magánnyugdíj-rendszert választanák. Van olyan ugyanis, aki az utóbbi mellett teszi le a voksát, s azt is elárulja, miért.      

Az sem egyértelmű, hogy a probléma kivizsgálása egyáltalán melyik szerv hatáskörébe tartozik. Úgy tudjuk, az ombudsmani hivatalhoz nem érkezett olyan panasz, ami a kevés nyilatkozattételi hely kérdését firtatná, de álláspontjuk szerint ennek kivizsgálása nem is tartozna hozzájuk. A másik szerv, ami szóba jöhet, az Alkotmánybíróság, ott viszont azt állították, hogy ezt nem nekik kellene vizsgálni, hanem az ombudsmani hivatalnak.

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke szerint az alkotmányban szereplő jogállamiság követelményének sérelmére hivatkozva meg lehetne támadni, hogy csak 36 hely áll a magán-nyugdíjpénztártagok rendelkezésére.

"A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartása a tulajdonhoz való alapjog gyakorlásának körébe tartozik. Ha a jogalkotó e tekintetben cselekvésre kényszeríti az állampolgárokat, kötelessége úgy megszervezni a saját szerveinek működését, hogy mindenkinek valós lehetősége legyen a tulajdonával való rendelkezésre, azaz a nyilatkozattételre" - fejtegette.

Kádár András Kristóf elmondta, hogy ha a jogalkotó által elfogadott jogszabály az alaptörvénybe ütközik, akkor az alkotmánybíróságnak van hatásköre eljárni, ha a hivatal mulasztása miatt áll elő az alkotmányos visszásság, akkor az ombudsmannak. A hivatalokon azonban nem múlik semmi, hiszen ha 24 órán át lennének nyitva, akkor sem végeznének.

A hivatalos tájékoztatás szerint három percig tart az ügyintézés, ami hárommillió ember esetén kilencmillió percet, azaz 17 évet jelentene. Ezt a feladatot kellene ellátnia a 36 hivatalnak, gyakorlatilag egy hónap alatt.

Nem világos ugyanakkor, hogy mit kell vizsgálniuk a hatóságoknak: a valós vagy a lehető legnagyobb tömeget. A jogszabály ugyanis sokak kedvét elvette a magánnyugdíjpénztár-tagság választásától, így a nyilatkozóknak nem kell sorban állásra számítaniuk.

Ha az Alkotmánybíróság megalapozottnak tartana egy ilyen indítványt, akkor sem semmisítené meg az egész törvényt. Feltehetően csak a nyilatkozattételi határidőt törölnék el, aminek eredményeként bármeddig lehetne nyilatkozni, legalábbis amíg a törvényhozás új határidőt nem szab. Ez viszont csak akkor felelne meg a jogbiztonság követelményének, ha azon belül elvileg valamennyi érintett reálisan meg tudja tenni nyilatkozatát.

Dacolva a racionalitással: van, aki marad a magánpénztárakban

A Fidesz még a tavaly év végén jelentette be, hogy megszünteti kötelező magánnyugdíj-pénztárak rendszerét. Azt is hozzátették, hogy a döntés miatt 90 százalékos átlépési arányra számítanak. Akkor még sokan kíváncsian várták azt az érvet, ami ráveszi őket, hogy otthagyják a biztosabbnak tűnő, magasabb hozammal kecsegtető, örökölhető magánypénztári-számlát. A választ végül az erről szóló törvény adta meg, ami olyannyira kedvezőtlenné tette a pénztárakban való maradást, hogy az eddigi adatok szerint csak néhány ezren választották a magán-nyugdíjpénztárakat.

Azok, akik a maradás mellett döntöttek, lépésüket többnyire azzal indokolták, hogy a demográfiai változások miatt nem hisznek az állami rendszerben. Abban is reménykednek, hogy lesz olyan hatalom a következő harminc évben, ami kompenzálja őket.

"Az állami rendszer nem kiszámítható, hiszen mint a mostani példa is mutatja, mindig az aktuális politikai hatalomtól függ a nyugdíj összege. Több környező országban is fontolgatták, hogy csökkentik a nyugdíj összegét, 20-30 év múlva már biztosan meglépik ezt. Egyszerűen nem lesz, aki fizesse a nyugdíjakat" - fejtegette az egyik magánpénztártagságot választó.

Komoly hátrányt jelent ugyanakkor, hogy akik pénztártagok maradnak, csak a 10 százalékos nyugdíjjárulék megy a számlájukra, a fizetésükből szintén levont további 24 százalékból viszont más emberek nyugdíját fizetik. Amikor nyugdíjba vonulnak csak a 10 százalékokból illetve ezek hozamaiból származó jövedelemre számíthatnak.

"Hiába kap majd valaki állami részt is, akkorra az már teljesen elértéktelenedik" - érvelt egy másik nyilatkozattevő. Szerinte jogi nonszensz, hogy az állam felülír egy szerződést, ezért arra számít, hogy előbb-utóbb elkaszálják a törvényt. Hozzá hasonlóan sokan bíznak abban, hogy később megkapják a nekik járó 24 százalékokat is.

Forrás: népszava online