Az internet a '90-es évek végétől kezdődően meglehetősen átalakította világunkat, leginkább azáltal, hogy segítségével nagy tömegek igen gyorsan juthatnak információhoz. Nagyon igaz, hogy „aki kimarad, lemarad". Az internetet érdemes használni, de ésszel, körültekintéssel és óvatossággal.

Az internet rövid története

A hidegháború idején – a szovjet tudományos fölény kiegyensúlyozása érdekében – hozták létre az USA-ban az ARPA (Advanced Research Project Agency - Modern Kutatási Projektek Hivatala) ügynökséget. Célja a katonai jellegű kutatások támogatása volt. Ennek keretében a nagyobb egyetemeket komoly számítógépekkel látták el.

A Pentagonban a 60-as évek végén született meg az ötlet, hogy kapcsolják össze ezeket a nagyszámítógépeket. Az így keletkező hálózat volt az ARPANET (később DARPANET). A kísérlet célja egy olyan számítógép-hálózat kialakítása volt, amelynek tagjai mindaddig képesek együttműködni, amíg a gépek között legalább egy vonal üzemel, akkor is, ha a hálózat több eleme kiesik (például rakétatámadás miatt).

A feladat megoldásának kulcsa a csomagkapcsolás. A küldendő üzeneteket feldarabolták (csomagokra bontották). A csomagokat önállóan megcímezték, és automatikus irányítással, a különböző csomópontokon át eljuttatták a címzetthez. A címzett a csomagokat összeállította, így visszaállt az eredeti üzenet.

Ezt a hálózatot tudósok és kutatók is használták. Meg tudták osztani egymással számítógépeik erőforrásait, adataikat. Esetenként magántermészetű információkat is továbbítottak - erre a célra született 1972-ben az elektronikus levelezési szolgáltatás, az e-mail.

A '70-es évek elejére az USA-ban több különböző csomagkapcsolt hálózat jött létre, amelyek nem voltak képesek egymással kommunikálni. Szükségessé vált egy olyan egységes protokoll kifejlesztése, amelyet a hálózatra csatlakozó minden gép „megért". 1974-ben létrehozták a TCP/IP protokollcsaládot, amely azóta is az internet „nyelve".

Az internet bővüléséhez vezető következő lépés volt a '80-as években a személyi számítógépek megjelenése.

1990-re minden műszaki feltétel adott volt az internet széles körű használatához. Az egyetlen probléma az volt, hogy még nem volt felhasználóbarát. A genfi székhelyű CERN-ben (Európai Részecskekutató Laboratórium) 1991-ben született meg a hyperszöveg (hyper text). A hyperszöveg olyan szöveges dokumentum, amely kapcsolódási helyeket (más néven: hivatkozásokat, angolul linkeket) is tartalmazhat. Ilyen módon több dokumentum egybefűzhető, egyetlen szövegként értelmezhető. A hyperszöveg továbbfejlesztése a hipermédia, amely képeket, animációkat is tartalmazhat. A hyperszöveg (hypermédia) átvitelére a HTTP protokoll (Hyper Text Transfer Protocol) szolgál. A hyperszöveges dokumentumok nyelve a HTML (Hyper Text Markup Language).

A hyperszövegeket, a weblapokat böngészőprogramok segítségével nézzük meg. A weblapokat címük alapján találjuk meg.

1992-ben az USA kormányzata engedélyezte az internet kereskedelmi célú felhasználását, amely újabb hatalmas lökést adott a fejlődésnek.

Az első felhasználóbarát böngészőprogram az ingyenes MOSAIC volt. Ennek továbbfejlesztésével hozták létre az eleinte pénzért árusított Netscape Navigatort (amely később a Netscape Communicator csomag része lett). Netscape alapokon nyugszik az Opera és a Mozilla böngésző is. A Windows '95 kifejlesztése után a Microsoft is az internet felé fordult, és ingyenesen piacra dobta a Microsoft Internet Explorert.

A HTTP szolgáltatás (a World Wide Web, röviden a „web") az Internet legdinamikusabban fejlődő része.

Milyen lehetőségek rejlenek az Internet használatában?

• Olcsó és gyors kommunikációs lehetőség: levelezés (e-mail), beszélgetés (chat, IRC, ICQ stb. segítségével), magán- és üzleti céllal egyaránt.
• Közérdekű információkhoz jutás szolgáltatásokról, általában a web, esetleg hírcsoportok (news) segítségével. Például elérhetőek a különböző menetrendek, a rádió-, tv- és moziműsorok, egyszerűbb szótárak stb.
• Bizonyos hivatalos ügyeket intézhetünk otthonról.
• Termékeket vásárolhatunk (e-kereskedelem).
• Szórakozásra használhatjuk. Rádióadókat, multimédiás anyagokat (képek, hangok, mozgóképek, animációk stb.) érhetünk el.
• Tanulhatunk a segítségével.
• Megoszthatjuk másokkal azokat az információkat, amiket fontosnak tartunk. Például reklámozhatjuk cégünket, megoszthatjuk a „nagy nyilvánossággal" gondolatainkat.
• Munkát végezhetünk otthonról (távmunka). Egyre inkább terjedő munkavállalási forma. Előnye, hogy nem kell utazással tölteni az időt, kényelmesebben dolgozhatunk, beteget ápolhatunk, gyereket gondozhatunk közben.

Ne legyenek illúzióink: az interneten található információk legtekintélyesebb része azért került oda, mert az valakiknek az érdeke! (Ez akár a moziműsorra is igaz.) Komoly programokat jogtiszta formában csak ritkán tesznek hozzáférhetővé az interneten. Ne lepődjünk meg rajta, hogy amiben még üzletet látnak, ahhoz leggyakrabban nem lehet az interneten sem hozzáférni jogsértés nélkül, legfeljebb szűkített (butított) változatban (ez alól kivételt képeznek a szabad programok).

Ha a kép most túl sötét lenne, jeleznénk, hogy sokunknak ezek a „butított" változatok és üzleti információk is komoly segítséget nyújthatnak.

Szerzői jogok

A szellemi alkotások (könyvek, dokumentumok, zenék, filmek, képek, programok stb.) megvásárlásakor maguk az alkotások nem mennek át teljesen a tulajdonunkba. Nem másolhatjuk és adhatjuk őket tovább szabadon, és hivatkozás nélkül nem is használhatjuk fel a bennük foglaltakat.

A szerzői jogok az alkotót automatikusan megilletik (mindenféle „szabadalmaztatási" eljárás nélkül), amelyről részben vagy egészében lemondhat.

Bűncselekményt követ el, aki illetéktelenül (engedély vagy vásárlás nélkül) birtokolja más alkotását. Jellemző példák: egy program lemásolása, feltörése, használata, illegálisan zenék vagy filmek letöltögetése az internetről. A legtöbb országban börtönbüntetésre számíthat, aki illegálisan letöltött programokat, zenéket, filmeket árusít.

A szellemi alkotások sokaknak biztosítanak megélhetést, ezért fontos a védelmük. (Más kérdés, hogy bizonyos, itt meg nem nevezett cégeknek egyesek szerint aránytalanul nagy bevételük származik belőle - lásd a jelenleg dúló szoftverszabadalmi vitát!)

Az internetes alvilág

„Az Internet olyan, mint az autóút: azt használja a postás, az orvos, a háziasszony és a bűnöző is."

• Terroristák, illegális tüntetők cserélhetnek adatokat szervezkedéseik céljából.
• Lehallgathatják az internet forgalmát, megfigyelhetik szokásainkat, amivel később esetleg vissza is élhetnek. Ezt nem feltétlenül magánemberek tevékenysége, leginkább cégek üzleti vagy éppen kormányhivatalok politikai érdekből végzik.
• Bizonyos helyeken (úgynevezett crack, warez oldalakon) jogtalanul lemásolt programokat, zenéket, filmeket, illetve programok feltöréséhez kulcsokat, programokat helyezhetnek el.
• Kiszolgálókat törhetnek fel, részben vagy egészben. Letörölhetik a rajtuk található adatokat, megváltoztathatják az ott található weblapok tartalmát, hozzáférhetnek postafiókunk tartalmához, esetleg - amennyiben banki vagy üzleti tranzakciók végzésére használjuk a gépünket - a banki és üzleti adatainkhoz (vagy a pénzünkhöz) is hozzáférhetnek.
• Időlegesen megbéníthatják egyes kiszolgálók működését.
• Károkozó programokat juttathatnak el a gépekre.
• Bár nem kifejezetten alvilági tevékenységnek számít, de ide sorolnánk a szemétlevelek, a spamok küldését is.

Szokások az Interneten

Az Interneten gyakran használnak rövidítéseket. A rövidítések általában angol kifejezések kezdőbetűinek összeolvasásából származó mozaikszavak.

Rövidítés	Teljes kifejezés	Jelentés
THX	Thanks	Köszi
TZ	Transmission Zero	Beszélgetés befejezve
LMAO	Laugh My Ass Off	Szétröhögöm magam
IMO	In My Opinion	Véleményem szerint
AFAIK	As For As I Know	Tudomásom szerint
BTW	By The Way	Apropó
LOL	Laughing Out Loud	Hangosan röhögök
BRB	Be Right Back	Rögtön jövök

Mosolygó arcok (smiley)

A levelezésben, SMS-használatban, valamint a csevegésben (ICQ, IRC) az érzelmeket úgynevezett mosolygó arcokkal (smiley) szokták kifejezni. A mosolygó arcok eredetileg kizárólag karaktersorozatok voltak, de újabban egyre több program használ egyedi grafikus arcokat, figurákat hasonló céllal (egyesek még mozognak is).

Néhány gyakrabban használt smiley

Jelentés	Jelölés(ek)
jókedvű, humoros, vidám	:-)	:)	-)
nagyon vidám	:-)))	:'-)
szomorú, rosszkedvű	:-(	:(	-(
nagyon szomorú	:'-(
kacsintás	;-)	;)
szeretet	:-{}
ártatlanság	O-)
nyelvnyújtogatás	:-P
meglepődés	:-O
röhögés	:-D
rosszallás, kételkedés	:-/
mérges	:-@
szemforgatás	8-)

 

Netikett

Az interneten használt illendőségi szabályokat, szokásokat a hálózati etikett (netikett) tartalmazza. Ezek a szabályok nem kötelező érvényűek és nem műszaki jellegűek. Sajnos esetenként nem egyértelműek. Sok szabályt az idők folyamán, akár egy új program megjelenésével felrúgnak.

Néhány szabály

• Nem illik kéretlenül üzenetet küldeni másoknak, mert tárhelybe, letöltési időbe kerül.
• Nem illik kéretlenül nagyméretű csatolt dokumentumot küldeni másoknak, mert tárhelybe, letöltési időbe kerül.
• Személyes üzenetet csak a feladó engedélyével illik továbbítani.
• Válasz esetén csak annyit idézzünk az eredeti szövegből, amennyit feltétlenül szükséges. Csak így lesz a válasz áttekinthető.
• Ne küldjünk indulatos leveleket. A nekünk érkező indulatos levelekre ne válaszoljunk.
• Csupa nagybetűt csak erős kiemeléshez használjunk.
• Az érzelmek kifejezésére használjunk mosolygó arcokat, de ne essünk túlzásba.
• Ha egy szövegen belül átmenetileg más témára térünk, azt a másik ember számára úgy hozzuk tudomásra, hogy OFF ... ON közé írjuk az átmeneti témát. (Úgy hívják a neten, hogy „offolás".) Ne alkalmazzuk sűrűn vagy egymásba ágyazva, és ne legyenek hosszú „offjaink".

Az internet emberi tényezői

Névtelenség (anonimitás): ne felejtsük el, hogy az Interneten mindenki névtelen. Mindenki annak adja ki magát, akinek akarja. Sokan csalódtak egy a neten létrejött kapcsolatban, amikor személyes találkozásra került sor. (Természetesen pozitív példák is vannak.) Az is elképzelhető, hogy szokott beszélgetőpartnerünkhöz szólnánk, de a nevében más válaszol. A névtelenség esetenként előnyös is lehet. Megakadályozhatjuk, hogy a másik fél ránk akaszkodjon, például kéretlenül is üzeneteket küldjön.

Nincs titok: az interneten nincs teljes biztonság. Számítanunk kell rá, hogy leveleinkhez, védett oldalainkhoz mások hozzáférhetnek, beszélgetéseinket lehallgathatják. Ezért csak olyan dolgokat írjunk levélben, beszélgetésben, amit egy nyílt levelezőlapon is megírnánk.

A tartalom nyitottsága: az interneten sok olyan információ is megtalálható, amihez nem szeretnénk, ha gyermekeink, dolgozóink hozzájutnának. Például: pornóképek, -filmek, bombagyártás leírása. Az információ az interneten tartalom szerint tökéletesen nem szűrhető. Szinte lehetetlen megoldani, hogy például ne lehessen elérni pornóoldalakat, de egyébként minden mást igen.

Függőség: az internet használata ugyanúgy pszichés függőséget eredményezhet, mint a TV-nézés. Figyeljünk rá, hogy mennyi időt töltünk az interneten, ebből mennyi a szórakozás, mennyi a munka, mennyi a céltalan barangolás! Ne feledkezzünk meg a testmozgásról, az evésről-ivásról, a pihenésről, valamint a családunkról.

A virtuális „valóság": a névtelenség mögé rejtőzve mindenki olyannak mutathatja magát, amilyen lenni szeretne. Ilyen módon a résztvevőkből kialakul egy nem valódi világ (ezt nevezik virtuális valóságnak), amelyben kényelmesebben érezhetik magukat az emberek. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek elmenekülnek a valódi világból, esetleg azt hiszik, hogy a valódi világban is szabad azt tenniük, amit a virtuális világban. Ez gyakran komoly személyiségtorzulással jár!

Személyes kapcsolatok: az internet hatásaiból kiemelkedik az élő kapcsolatok jelentőségének csökkenése. Az internet egyre olcsóbb és kényelmesebb, míg az utazás egyre drágább és kényelmetlenebb (forgalmi dugó, BKV), és egyéb veszélyekkel is jár (terroristafenyegetés, fertőzésveszély, erőszakos támadások). Ez hosszú távon ahhoz vezethet, hogy munkánk, ügyintézésünk, szórakozásunk egyre nagyobb részét próbáljuk majd utazás nélkül (tehát kevesebb élő kapcsolattal) megvalósítani.

Forrás: http://www.kiskapu.hu