Egyelőre semmi baja nincs a Horn-kormány 1997-es nyugdíjtörvényével Orbán Viktor kabinetjének, legalábbis még nem jelezte, hogy megváltoztatná. Holott a jogszabály markánsan átírja a nyugdíjrendet, és lényege – a legtöbb szakértő szerint –, hogy hatályba lépésétől, azaz 2013 januárjától csökkennek a kezdőnyugdíjak. Azaz hat éven belül az állam, fiskális szempontoktól vezetve, másodszor kalapálja vissza az időskori járandóságot.
Emlékeztetőül: eddig a nyugdíjszámítás alapját a nettó jövedelem adta. 2007 végéig a nyugdíjrendszer a munkával (és társadalombiztosítási járulék fizetésével) töltött évek keresetét egy, az inflációt kompenzáló valorizációs szorzóval az aktuális értékre hozta, majd az így kiszámított átlagos összeget egy adott mértékkel szorozta – a ledolgozott évek számától függően. Azaz, aki csak 20 évet dolgozott, annak a nettó jövedelme 53 százalékát hozta a postás, aki 40-et, az a nettója 80 százalékára számíthatott. (Aki 20 évet sem robotolt, az mindössze szegénységi nyugdíjra, a minimálbér felére jogosult.)
A nettó 2007 végégig azt jelentette, hogy a keresetből csak a személyi jövedelemadót vonták le. 2008-tól azonban változott a szabályozás. A munkával töltött évek számát ugyan ugyanolyan mértékben (lásd: 53, illetve 80 százalék) honorálta a nyugdíjrendszer, ám a nyugdíjak alapjául szolgáló „nettó fizetést megkurtította” : a nettó ezután úgy jött ki, hogy a keresetből nemcsak a személyi jövedelemadót, de a járulékokat is levonták. (Így például annak, aki 2008-ban ment nyugdíjban, nemcsak a 17 százalékos szja-t vonták le a pénzéből, de a 10 százalékos társadalombiztosítási járulékot is.)
2013-tól viszont merőben megváltozik a nyugdíjszámítási módszer: az adórendszer feledi a nettó jövedelmet, és ezentúl az időskori ellátás alapja a bruttó kereset lesz. A bruttó kereset jelentősen több mint a nettó – legalábbis elvben. Ám az 1997-es jogszabály túl sok bizonytalanságot hagy a törvényben. Az egyik ilyen, hogy mit is jelent a bruttó. Ugyanis a törvény azt mondja, hogy a bruttó kereset az, amelyik a személyi jövedelemadó összegét is tartalmazza. Ám a jogszabály a járadékokról külön nem ejt szót. Ha nem is számol a járulékokkal, az azt jelenti, hogy egy bruttó 200 ezer forintos kereset esetében nem 200 ezer, hanem csak 170-180 ezer forint számít bele a „nyugdíjalapba”.
A másik nagyon fontos elem, hogy ugyan a bruttó még ebben az esetben is jócskán meghaladja a nettó értéket, ám a jogszabály markánsan lecsökkentette a kulcsokat is. Míg eddig 20 év robot után a nettó 53 százaléka illette meg a dolgozót, addig 2013 után a bruttó bér 33 százalékával kalkulálhat. Magyarán a számítási kulcs több mint egyharmadával csökkent. Az, aki pedig 40 dolgos évet tudhat a háta mögött, a bruttó fizetés 63 százalékára jogosult (ugyanis az új rendszerben minden év 1,65 százaléknyi kulcsnövekedést jelent), míg korábban a nettó fizetés esetében 80 százalék volt a nyugdíjszámítási kulcs. (A magánnyugdíjpénztári tagok esetében a törvény indulómértékként 24,4 százalékot határoz meg, és negyven év után ez az arány 48,8 százalék. Az más kérdés, hogy azóta a Fidesz átírta a rendszert, és gyakorlatilag annulálta a magánynugdíjpénztári tagok állami apanázsát.)
Ebből az következik, hogy az alacsony szolgálati idővel nyugdíjba menők mindenképpen kevesebb induló járandóságot kapnak a jelenlegi indulónyugdíjaknál, még akkor is, ha a számítás alapjául szolgáló bruttóba az említett járulékokat is belefoglalják. Azok viszont, akik sok éven át szorgoskodtak, akár jobban is járhatnának egy picivel, de itt lép be a másik bizonytalansági tényező. Ugyanis bruttó alapján számított nyugdíjakról beszél a törvény, így az összes adószakértő, és több kormányzati tanulmány is automatizmusnak tekinti, hogy a nyugdíj adózik, hiszen ökölszabály szerint a bruttó mindig fizet. Csakhogy a törvényt átböngészve kiderül, hogy szelleméből ugyan következhet, de nem mondja ki, hogy a nyugdíjak 2013-tól adókötelesek lesznek.
Ám az összes szakértő szerint igen, és ezt erősíti, hogy Orbán Viktor legújabb kijelentése szerint nyugdíjat csak a nyugdíjjárulékokból lehet finanszírozni. Márpedig a nyugdíjkasszán több százmilliárdos lyukak tátongnak minden évben, a magánnyugdíjpénztáraktól átvándorló vagyon pedig körülbelül 2-3 évre tömi be ezekeket a réseket. Következésképpen a kormánynak előbb-utóbb csökkenteni kell az induló nyugdíjakat, így logikus megoldás lehet az adóztatás.
Forrás: atv.hu
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
