Egy jegyző általában bruttó 400-500 ezer forint között keres. Ha pár éve 62 évesen nyugdíjba ment, de mellette tovább dolgozott (ami nem ritka) és teljes nyugdíjazását csak a tavalyi választások után kérte, szinte biztos, hogy különadóznia kell, hiszen a jegyzők általában hat havi végkielégítést kapnak, vezetőként pedig a kétmilliós limit vonatkozik rájuk. Az ígéretek ellenére ugyanis mégsem mentesül minden nyugdíjas a 98 százalékos különadó alól. Egészen pontosan azoknak fájhat a feje, akik a nyugdíj mellett valamilyen formában tovább dolgoztak, nekik ugyanis nem jár feltétlenül a korábban általánosnak hitt mentesség.
A jegyző példáját bemutató Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkárának kalkulációja szerint több tízezren lehetnek érintettek: azok, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak, és a nyugdíj mellett valamilyen munkaviszonyt is fenntartottak.
A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta, hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály - írta az index.hu.
A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta, hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály. Hogy pontosan kikre gondolt - illetve, hogy kikre nem -, azt sajnos nem részletezte Lázár János. Sokaknak pedig csak most, az adóhivatal nemrég publikált tájékoztatójából derült ki egyértelműen, hogy a mentesség nem minden nyugdíjasra vonatkozik. Tényleges mentességet csak azok kapnak, akik a munkaviszonyuk megszűnését követő naptári naptól kapnak nyugdíjat és nincs mellette semmilyen munkaviszonyuk. Azok, akik a nyugdíj mellett tovább dolgoztak részmunkaidőben, vállalkozóként, megbízási szerződéssel vagy máshogy és meghaladják az adóköteles jövedelemplafont, elesnek a mentességtől és visszamenőleg különadózniuk kell.
A jegyző példáját bemutató Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkárának kalkulációja szerint több tízezren lehetnek érintettek: azok, akik az elmúlt öt évben mentek nyugdíjba, 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó összeget kaptak, és a nyugdíj mellett valamilyen munkaviszonyt is fenntartottak.
A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta, hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály - írta az index.hu.
A tavalyi különadóval kapcsolatos vitákban többször is elhangzott, hogy a nyugdíjasokat nem terheli meg a kormány. A Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a törvény november 8-i ismertetésekor konkrétan is javasolta, hogy „azokra, akik nyugdíjba vonulnak", ne vonatkozzon a jogszabály. Hogy pontosan kikre gondolt - illetve, hogy kikre nem -, azt sajnos nem részletezte Lázár János. Sokaknak pedig csak most, az adóhivatal nemrég publikált tájékoztatójából derült ki egyértelműen, hogy a mentesség nem minden nyugdíjasra vonatkozik. Tényleges mentességet csak azok kapnak, akik a munkaviszonyuk megszűnését követő naptári naptól kapnak nyugdíjat és nincs mellette semmilyen munkaviszonyuk. Azok, akik a nyugdíj mellett tovább dolgoztak részmunkaidőben, vállalkozóként, megbízási szerződéssel vagy máshogy és meghaladják az adóköteles jövedelemplafont, elesnek a mentességtől és visszamenőleg különadózniuk kell.
Megjegyzés hozzáadásához be kell jelentkeznie.
