 Az Európai Bizottság 2010. július 7-én a Megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé címmel közzétett zöld könyvével november 15-ig tartó uniós szintű vitát nyitott az európai nyugdíjasok jövőjéről. Sürgősen felül kell vizsgálni a nyugdíjígérvényeket annak fényében, hogy a gazdaság többi részétől és az állami költségvetésektől mi várható el – fogalmaz e zöld könyv –, mert a mai helyzet az öregedési dagály és a foglalkoztatási apály kettős hullámverésében tovább már nem tartható fenn.
 A legújabb - és 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott - kutatások szerint létezik bennünk egy genetikai óra, amely nem más, mint a kromoszómák vége, az úgynevezett teloméra régió. A kapcsolódó öregedési teória a teloméra-elmélet, ami német kutatások által egy újabb aspektussal gazdagodott. A teloméra, a mozgás és a fiatalság megőrzésének titkairól dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.
 Az idősek ellátását szolgáló rendszerek nemcsak szűkösek, de rosszul szervezettek, sok az átfedés közöttük és nehezen átjárhatóak. Az idősek száma az elmúlt negyven év alatt az Európai Unióban majdnem megduplázódott: 1960-ban 34 millió idős ember élt az EU-ban, 2001-re a 65 évesnél idősebb lakosság száma elérte a 62 milliót. A legdinamikusabban a „nagyon idősek" (80 évesnél idősebbek) csoportja nő. A demográfiai változások következtében a szolgáltatások iránt különösen megnövekedett az igény hazánkban is, nem kis terhet róva az ellátórendszerre, amely közel sem tekinthető ideális szervezettségűnek.
 Lendvai Zoltán János, a Zala megyei Rédics római katolikus papja nemrégiben összefutott néhány fiatallal, akik gördeszkát cipeltek kezükben. Az atya szóba elegyedett a srácokkal,majd arra kérte őket, mutassanak neki néhány trükköt. Rövid bemutatójuk után a plébános elszólta magát: „Amikor fiatal voltam, én is rá mertem állni a deszkára." Több se kellett a kamaszoknak, addig kérlelték a lelkipásztort, amíg végre engedett: keresztet vetett, majd reverendában deszkára pattant, és a templom előtt rögtönzött bemutatót tartott. A fiatalok előbb döbbenten figyelték, aztán hangosan nevetve biztatták a lobogó reverendában suhanó, köröző, trükköző, negyvenöt éves atyát.
 A hetvenéves nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetéséről szóló elképzelést május végén vetette fel Brüsszel, szerdán pedig egy német közgazdász érvelt a terv mellett. Mészáros József egyetemi tanár, a KDNP 2008-as nyugdíjtörvény-javaslatának kidolgozója, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság júliusban kinevezettaz [origo]-nak június elején azt mondta: "Semmi realitása annak, hogy Magyarországon is fokozatosan 70 évre emeljék a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt." főigazgatója
 A szakértő szerint ez a döntés azoknak kedvez, akik a karrierjük folyamán nagyon sok szolgálati időt tudtak szerezni, tehát nem volt töredezett az életpályájuk. A kormány elengedné nyugdíjba azokat a nőket, akik negyven évet ledolgoztak. Az Országos Választási Bizottság közben úgy döntött: lehet aláírást gyűjteni egy olyan népszavazási kérdéshez, miszerint teljes nyugdíj járjon annak, aki ledolgozott negyven évet, azaz a férfiaknak is.
 Az Európai Bizottság a tagállamok nyugdíjrendszerére vonatkozó ajánlásokat tett közzé. Ezek a korhatárok emelésének irányába mutatnak. 2060-ra ugyanis kétszer annyi nyugdíjas lenne a kontinensen, mint amennyi munkavállaló. Vita folyik arról, hogy kialakítsanak-e egységes, unión belüli szabályozást. Korhatáremelésre Magyarországon már nem kell számítani, a Bajnai-kormány ezt megoldotta. De azért vannak komoly gondok.
 Hajlamosak vagyunk az idősekről hamis kép (cekkeres, reszketeg figura a boltban, életen túlra tekintő ember a kórházi ágyon) alapján beszélni – mondja Jászberényi József, a Zsigmond Király Főiskola professzora, az intézmény ötven év fölötti korosztályokkal foglalkozó kutatóközpontjának vezetője. Holott a most nyugdíjas korba érő nemzedék jellemző vonásaihoz hozzátartozik, hogy a hatvanas-hetvenes években új kultúrát teremtett, általános magatartásformává tette a liberalizmust, máig hatóan aktivizálta magát és a követő nemzedékeket. Ezért – véli a professzor – nem is képzelhető el egy ortodox-retrográd konzervatív fordulat Magyarországon.
 A magyarok több mint 90 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz a jelenlegi gazdasági helyzet, és mindössze 8 százalék gondolja azt jónak vagy nagyon jónak, miközben a nemzetközi átlagban az emberek 39 százaléka tartja jónak a gazdasági helyzetet - derül ki az Ipsos csoport legfrissebb felméréséből.
 A napfény, a tenger és a sangria kerültek annak a listának az élére, amelyet kitelepülni kívánó nyugat-európai nyugdíjasok válaszai alapján állítottak össze - derül ki egy friss felmérésből.
Több, mint 7500 belga, dán, francia, német, ír, holland, norvég, spanyol, svájci és brit munkavállalót vontak be az Aon Corporation humánerőforrás tanácsadó cég által végzett felmérésbe.
Már januárban életbe léphet az a törvény, amely negyven év munkaviszony után lehetővé teszi a nők nyugdíjba vonulását - közölte az InfoRádióval a Fidesz szakpolitikusa. Iván László szerint ez a változtatás a korábbi hírekkel ellentétben nem több tízezer, hanem csak hatezer nőt érint. Tervezik a férfiak nyugdíjazásának megreformálását is, de nem jövőre. Jövő januártól léphet hatályba az a törvény, amely révén negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők - mondta az InfoRádiónak a Fidesz országgyűlési képviselője. Iván László kifejtette, hogy a tervezetről a kormány az ősszel tárgyal majd, ezt követően dönthet róla a parlament.
 Több tízezer nőt érinthet a kormány azon terve, hogy januártól negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők; a férfiak kedvezményes nyugdíjazásáról még nem tárgyalt a kabinet - mondta Iván László, a Fidesz nyugdíj- és idősügyi szakpolitikusa sajtótájékoztatóján. A kormánypárti országgyűlési képviselő kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a negyven év szolgálati idő után az életkortól függetlenül nyugdíjba vonuló nők a teljes jogú öregségi nyugdíjat megkapják. Hozzátette: a kormány az előre hozott nyugdíjazás rendszerében alapvető változtatásokat a közeljövőben nem kíván tenni.
Az unió beavatkozásra készül - Négy évvel a korhatár alatt távozunk
Bebizonyosodott, hogy a Bajnai Gordon vezette kormány nagy szívességet tett utódjának, amikor a nyugdíjreform keretében úgy rendelkezett, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt.Így a jelenlegi magyar kormány szinte ölbe tett kézzel nézheti azt az egyre élesebb vitát, amely az EU-ban zajlik a tagállamok nyugdíjrendszereiről.
 Katona Tamás: A végkielégítések megadóztatása csak néhány milliárdot eredményezhet - A PDSZ az államfőhöz fordul. Bár a kormány a jó erkölcsre hivatkozik a végkielégítések megadóztatásának ügyében, a végső szó mindig az, hogy ennyit bír el jelenleg Magyarország gazdasága.
E két kitétel nincs összhangban, az pedig legalábbis kétséges, hogy valóban hoz-e komoly megtakarítást a kétmillió forint fölötti végkielégítések 98 százalékos adóztatása.Az utolsó parlamenti munkanapok egyikén a Fidesz-KDNP képviselői törvénybe iktatták azt a kormánydöntést, amelynek értelmében a közszférában dolgozók végkielégítésének kétmillió forint feletti részét 98 százalékos különadó sújtja. A gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagot az eredeti előterjesztésnek megfelelően fogadták el, annak ellenére, hogy érkezett hozzá egy módosító indítvány.
 Amikor nagyobbik fiát szülte, még nem volt villanyáram az otthonukban. Manapság viszont órákat ül a számítógép előtt, internetezik Lückl Fülöpné. A 73 éves györkönyi nagymama számos dologra használja a világhálót: információkat, úti filmeket keres, barátaival tartja a kapcsolatot. - Azt szeretném, ha mindig tél lenne - vallja be Lückl Fülöpné, Lamm Erzsébet. Nem a hőséget unta meg, csupán tavasztól őszig a kerti és házkörüli munka gyakran szólítja el új keletű hobbijától, a számítógéptől. A gépelés - köszönhetően annak, hogy 1954-ben gépírást tanult, majd a helyi termelőszövetkezet ügyintézője volt - nem idegen számára, de a komputerrel és a világhálóval hetvenéves kora után ismerkedett meg Erzsi néni.
Oldalak:
1
2
3
4
5
6
7
8
» következő |
