Nemzetközi összevetésben is magasak a nyugdíjkiadások Magyarországon, s a romló demográfiai mutatók következtében egyre súlyosabbá válhat a probléma.          

Három év késéssel indult el az első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató              

Nem kap feltétlen mentességet a különadó alól az a nyugdíjas, akinek nyugdíjba lépése óta bármilyen munkaviszonya volt, egyéni vállalkozó lett. Az adóhivatal állásfoglalásával egyértelműsített helyzet sokakat meglepetésként érhet. Persze az adó csak a 3,5, vezetők esetén 2 millió forint feletti lelépési pénzeket terheli, de a különböző juttatások összeadásával becslések szerint több tízezren is érintettek lehetnek.        

Nem lesz cél a mihamarabbi nyugdíjba menetel. Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak biztonságba helyezése csupán egy gazdasági probléma, olyan számítási kérdés, amelyet kockás lapon meg lehet oldani. Számomra a nyugdíj ügye sokkal inkább azzal függ össze, hogy mennyire becsüljük a munkánkat, mennyire becsüljük meg a ledolgozott évek értékét, és miképp oszthatjuk meg a lehető legjobban az időskori ellátás felelősségét az egyén és a közösség között – írja Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében, melyben a nyugdíj témakörében válaszolt a feltett kérdésekre.    

A magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást.          

Akár visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, akár a nyugdíjpénztári tagságot választotta, a lakosság valamennyi rétegének szüksége lesz további megtakarításokra ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiben biztonságban érezhesse magát és családját is.        

A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról szóló nyilatkozat leadási határidejét követő napon kapta meg a PSZÁF engedélyét az első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást végző zártkörű részvénytársaság.            

Pontrendszer alapú, a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíjszámítás bevezetését javasolja a Népesedési Kerekasztal.              

Az infláció felett növelték hozamaikat tavaly a magánnyugdíjpénztárak. A pénztárszövetség előzetes számításai szerint a 3,1 millió tagból 2,3-2,5 millióan számíthatnak pozitív reálhozamra.          

Akár az állami nyugdíjalapot, akár a magánkasszákat választotta január végével a hazai járulékfizető lakosság, hosszútávon csak az egyéni öngondoskodás adhat kellő biztosítékot a valós értékű nyugdíjak előteremtésére - állítják a TakarékBank elemzői. Mind az állami, mind a magánnyugdíjpénztárak esetében hosszú távon több bizonytalanság is felmerül, miközben a nálunk gazdagabb országok példái is jól mutatják, hogy az egyéni öngondoskodás nélkül igen nehéz a munkában eltöltött években megszokott életszínvonal fenntartása nyugdíjas éveinkre.      

A magasabb keresetű vezetőknek és a családi vállalkozásoknak jelenthet alternatívát a foglalkoztatói nyugdíj, nekik jelenti ugyanis jó eséllyel a legkevesebb problémát az a speciális szabály, amely szerint a befizetések elvesznek, illetve a munkatársakhoz kerülnek, ha valaki idő előtt távozik a cégtől. A szolgáltatást elsőként elindító és hamarosan versenytársakkal szembesülő cég szerint akár az állami cégeknél is megjelenhet a konstrukció        

A várható életkor világszerte követhető növekedését első megközelítésben egyértelműen örömteli eseménynek, a civilizáció és a tudomány diadalának tarthatjuk.            

Inkább rövid és középtávú megtakarításban gondolkodik a magyar lakosság, ezért inkább tbsz-számlákat nyit (tartós befektetési számla), mint nyeszt (nyugdíj előtakarékossági-számla).        

Egyre jelentősebb szerepet játszik a tudatos pénzügyi gazdálkodás valamint az öngondoskodás a fiatalok körében; már nemcsak az utazás, az autók vagy a lakás megvásárlása érdekli őket, hanem a válság hatására hajlamosabbak nyugdíjas éveikre is gondolni - derül ki az OTP Alapkezelő megbízásából készített Pénzügyi Kultúra Kutatásból. A pénzügyi válság tudatosabbá tették a lakosságot a pénzügyek terén, ez különösen igaz a társadalom fiatalabb tagjaira. A fiatalok és a többi generáció megtakarítási szokásai között ugyan jelentős eltérések vannak, a nyugdíj és az időskori anyagi biztonság, valamint az öngondoskodás azonban minden korosztálynál kulcsszerepet játszik, amikor a pénzügyi kultúra kerül szóba.    

Mikor, milyen feltételekkel lehet egy rokkantnyugdíjasból előrehozott nyugdíjas? Olvasói kérdésre Molnár László nyugdíjszakértő válaszol.