Folyamatosan frissülő kérdések és válaszok a hárommillió embert és közel háromezer milliárd forintot érintő nyugdíjpénztári huzavona kapcsán.
Az egykori „baby-boomerek” generációja jövőre éri el a nyugdíjazási kort, ami további negatív hatást gyakorol, az amúgy is nehéz helyzetben lévő, uniós munkaerőpiacra. Az EU új növekedési stratégiája szerint az uniós tagállamok a foglalkoztatási arány növelése mellett is hitet tettek. A felmerülő kihívásokra eddig az Unió még nem adott egységes választ, azonban az időskori munkavállalók képzését kiemelt prioritásként kezeli.
A Fidesz Nyugdíjas Tagozata üdvözli, hogy a kormány megmenti a nyugdíjakat, és megteremti a lehetőséget, hogy a magyar emberek biztonságba helyezzék nyugdíjcélú megtakarításaikat. A magyar nyugdíjasok régóta várták, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, mely nem a nyugdíjtőzsdéző spekuláns üzletemberek, hanem az idős emberek érdekeit képviseli.Prof. Dr. Iván László,a Fidesz Nyugdíjas Tagozatának elnöke
Második alkalommal az idén rendezik meg Budapesten, a SYMA Rendezvényközpontban a nyugdíjas-expót, amely elsősorban azoknak az ezüstkorúaknak és családjuknak szól, akik bár már nyugdíjaskorba léptek, mégis aktívan élik az életüket: utaznak, dolgoznak, sportolnak. A kiállításon november 26–28. között változatos programokkal, számos kedvezménnyel várják az érdeklődőket, és lesz olyan stand is, ahol segítenek megismerni az érdeklődő biostratégiáját.
A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencia Demográfiai deficit című paneljében. Miközben a nyugdíjrendszer fenntartásához nagy szükség lenne a nagy családokra, egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel. A gyes és a gyed májusi korlátozása miatt 10 ezer gyermek nem született meg
A hagyományos, szolgálati időn alapuló számítás helyett a munkaviszonyban töltött évek száma alapján jogosultak a nők a 40 év után járó kedvezményes nyugdíjra. Azzal, hogy a képzési idő nem számít bele a jogosultsági időbe, a kormány csökkenti a kiadásait. Furcsa helyzetet eredményez viszont, hogy a nyugdíjnyilvántartó eddig nem így kalkulált.
„A kormány nem utal több pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak” – mondta a miniszterelnök oly természetes könnyedséggel, mégis a jövőért érzett felelősségtől áthatva, mintha a múltban utalt volna. Holott nem. Ez a jövőre vonatkozó állítás a múltra nézve hazug.
A nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása hosszabb távon számos kockázatot rejt magában.
Már megkezdődött a visszaszámlálás: nemsokára vélhetően elfogadják - 30 órás általános vita után - a jövő évi költségvetést, amelynek egyik komoly tényezője a magánnyugdíjpénztárakból a költségvetésbe visszacsatornázott források lesznek. Nemsokára várhatóan szabad lesz a visszaút a magánnyugdíjpénztári tagoknak is az állami rendszerbe, amihez a kormány oly nagy reményeket fűz, miközben az államba vetett bizalomról próbálja az embereket meggyőzni.
Aki idén eléri a nyugdíjkorhatárt és tagja bármelyik magánnyugdíjpénztárnak, ha kilép onnan, kérheti megtakarításai kifizetéseit akár egy összegben. Nem muszáj tehát mindenkinek visszalépnie az állami rendszerbe. Utána néztünk, hogy kik és milyen feltételek mellett jogosultak az egyösszegű kifizetésre?
A társadalombiztosítás jövőjéről folyó vitákat az tette igazán hangossá hazánkban, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése mellett döntött, s a jelek szerint elkötelezi magát a felosztó-kirovó rendszernek döntő hangsúlyt adó átalakítás mellett. De mi van más EU-országokban?
Hihetetlenül megnőtt az ügyfélforgalom a nyugdíjbiztosító ügyfélszolgálati irodájában.
Jövőre 3,8 százalékos nyugdíjemeléssel számolhatnak az idősek. Mindez annak köszönhető, hogy megváltoztatták a nyugdíj kiszámítását, máskülönben 4,2 százalékkal nőnének a járandóságok. A különbség több ezer forint - írja a Magyar Nemzet
A tanácsadó számítása lelombozta a műsor szereplőit.
Mit mond erre most a kormány? Azt, hogy én ne gondolkozzak azon, hogy hogyan, miből fog összejönni a nyugdíjam.
