Több százezer olyan magánpénztári tag lehet, akinek érdeke, hogy az is maradjon. A Heti Válasz az állami és a privátrendszer előnyeit és hátrányait elemezve segít a döntésben
A magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése miatt fordul az Alkotmánybírósághoz a Lehet Más a Politika és kérik a törvény megsemmisítését
Fél százalékkal megemelné jövő januártól a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot egy, az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány. Az alacsonyabb keresetűeknél ez elveheti az szja-csökkentés hatásának jelentős részét, miközben a költségvetésnek csaknem 40 milliárd forintot hozhat. A javaslatot formálisan a költségvetési bizottság jegyzi, de a kormánypártok támogatják. A Fidesz egyik választási ígéretét, a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék a pluszbevételből.
A kormány 40 év munka után nyugdíjba küldené a nőket.
A magánnyugdíjpénztárak nélkül még nagyobb szükség lesz az öngondoskodásra. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat viszont nem használjuk ki, a NYESZ pedig keveseket érdekel.
Tévedésen alapul, hogy novemberben 1,1 százalékos emelést kellett volna végrehajtani. A nyugdíjtörvény szerint a novemberi intézkedés mértékét a fogyasztói árak 2010. év egészére várható növekedése határozza meg. Ez a várható növekedési mérték 4,7 százalék, ezért a januári 4,1 százalékos nyugdíjemelés után még 0,6 százalékos intézkedésre van szükség.
A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer "államosítása" rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hosszabb távon azonban - csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek - a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna - áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői helyzetértékelésében.
Bár a magánnyugdíjpénztárak működése korántsem tökéletes, csupán a hiperaktív kormányzati kommunikátorok sugallatára és félinformációk birtokában állítható az, hogy kaszinóznak a tagok befizetéseivel. A kasszákról szóló pró és kontra érveket KRUG EMÍLIA vetette össze.
Olyan nyugdíjrendszerre van szükség, amely hosszú távon is megfelelő életszínvonalat biztosít az időseknek - jelentette ki Andor László pénteken, az Európai Bizottság (EB) nyugdíj zöldkönyvéről rendezett brüsszeli konferenciáján.
A 90-es években Európa számos országában megjelent a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer mellett valamilyen kiegészítő nyugdíjbiztosítási forma. A kiegészítő biztosításokat több országban különféle kedvezményekkel ösztönzi az állam.
A tartós befektetési számla (tbsz), a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) s az önkéntes nyugdíjpénztárak (az úgynevezett harmadik pillér) húzhatnak hasznot abból, ha megtizedelődik a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyon, a beléjük vetett bizalom.
Minden nyugdíjjárulékot fizető állampolgár számára lehetővé kell tenni, hogy nyugdíjas éveiről saját választása szerint gondoskodjon, legyen az tisztán állami, vagy vegyes rendszer. Ehhez viszont szükséges a magán-nyugdíjpénztárak működésének hosszú távon való garantálása - mutatott rá Ludvai Judit, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
A magyarok bő többsége nem tesz félre, de a lakosság felének erre esélye sem lenne, ugyanis hó végére egyetlen fillérje sem marad a rezsiköltségek és a hiteltörlesztések miatt. Az öngondoskodás kultúrája eddig sem volt túl fejlett, és a kormány napokban bejelentett nyugdíjtervei jó eséllyel még hátrébb szorítják a távlatos gondolkodást. Lehetőség pedig lenne spórolni, két évtizeddel ezelőtt ugyanis szinte csak gépkocsi-betétkönyvbe lehetett tenni az el nem költött pénzt, manapság pedig megtakarítási termékek garmadája áll rendelkezésre.
Bár a lakosság öngondoskodásának ösztönzésére elkerülhetetlenül szükség van, a kormány lépései nem ebbe az irányba mutatnak.
A kormány bizonytalanságot kelt az emberekben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, ezzel ösztönzi őket az állami pillérbe való átlépésre - vélik a nyugdíjszakértők.
