Számos, főként a közös munkát kényelmesebbé tevő újdonsággal fogadja kedd óta használóit a Google online dokumentumkezelője. Az új funkciók egy részét manuálisan kell bekapcsolni az egyik menüben, ráadásul a szolgáltatás okosabbá válása időnként lassú működést és próbáink alatt elég sokszor hibaüzeneteket is eredményezett.

Vettünk (kaptunk) egy gépet. Használni szeretnénk. Ha teljesen üres, akkor operációs rendszert kell rá telepíteni (vásárolhatunk Windowst – ez idő szerint az XP Home verziót ajánljuk, de lehet ingyenes Linuxot is telepíteni) Feltételezzük, hogy van egy windowsos, de egyébként üres gépünk. Az elmúlt 10 évben az alábbi hét (részben) ingyenes programot használtam leggyakrabban a munkám során. Több üres gépet szereltem már fel velük mások számára. Tehát nemcsak a saját tapasztalatom, hogy ezekkel a szoftverekkel jól el lehet boldogulni. A lista: fájlkezelő: Total Commander (letöltés: http://www.totalcommander.hu/ )böngésző: Firefox (letöltés: http://www.firefox.com) szövegszerkesztő: OpenOffice.org (letöltés: http://hu.openoffice.org/about-downloads.htm) képkezelő: IrfanView (letöltés: http://www.irfanview.com) képszerkesztő: GIMP (letöltés: http://www.gimp.org) mp3 lejátszó: SCMPX (letöltés: http://www.easyfreeware.com/scmpx-13518-freeware.html) filmlejátszó: Media Player Classic (letöltés: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/?id=TC7) Hiányzik a listából a vírusok és egyéb ártalmas programok ellen védő szoftver. Ilyenből is sok ingyenes van, de ezek közös jellemzője, hogy rendszeresen – havonta, kéthetente – kézzel  kell frissíteni, ami kényelmetlen. Javaslatom tehát, hogy a vírusvédelmi szoftvert vásároljuk meg, ekkor csak évente kell az előfizetést megújítani... Egyébként mindegy, hogy melyiket, biztonsági szempontból többé-kevésbé egyformák. Már csak azért is, mert a legkomolyabb fenyegetést mi magunk jelentjük a gépünk számára: messze az a leggyakoribb, hogy kattintunk valamin, amin nem kéne.

Részben praktikus részben esztétikai megfontolásból az oldalon lévő szöveg nem tölti ki teljesen a rendelkezésre álló területet. A papír is múlandó anyag, először a szélén kezd foszladozni, így az oldal széléhez közeli szövegrészek hamar tönkremennének, de az olvasást is nehezítené, ha nem lenne olyan része a lapnak, ahol megfoghatjuk anélkül, hogy letakarnánk a ráírt szöveget. Az üresen hagyott rész keretbe foglalja a szöveget, tehát egyfajta zártságot eredményez, esztétikusabb hatást kelt. Összeállításunk az oldalhoz kapcsolódó szövegszerkesztési fogalmakat foglalja össze.

A szövegbevitel legismertebb – bár nem egyetlen – módja a begépelés. A számítógép billentyűzete nagyon hasonló az írógépekéhez, de azoknál lényegesen több gombot tartalmaz, amelyek fontos szerepet kapnak a szövegszerkesztő programokban. Összeállításunkban kiemeljük néhány jellemző – szinte minden programban azonos funkciót betöltő – billentyű használatát, illetve összefoglaljuk azokat a szabályokat, amelyek a helyes szövegbevitel velejárói.

Ha új gondolatot kezdünk, akkor azt új bekezdés indításával jelezzük az írásművekben. Ez természetes módon az előző bekezdés lezárását is jelenti. Nincs általános szabály a bekezdés hosszára, hiszen gondolatainkat kifejezhetjük egyetlen betűből álló szóval is, de olykor barokkos körmondatokra is ragadtatjuk magunkat. A bekezdések formázásával kapcsolatos általános ismereteket foglaljuk össze írásunkban.

A szövegszerkesztés legkisebb egysége a karakter. Azokat a formázási lehetőségeket foglaljuk most össze, amelyek a karakterhez kapcsolhatók, tehát ezek akár betűnként is alkalmazhatók. Megjegyezzük, hogy nem minden szövegszerkesztő tudja mindezeket megvalósítani, de a legegyszerűbb alkalmazások (például: WordPad) kivételével általánosnak mondhatók.

A történelem során az írás rögzítésére használt eszközök igen változatos képet mutattak. Gondoljunk a kőtáblákra, a pergamenre, a fametszetekre és az évszázadokkal ezelőtt felfedezett nyomtatásra. A nyomdagép rendkívül hatékony eszköze a dokumentumok előállításának, de nem gazdaságos a néhány példányban elkészítendő iratok esetében. A XVIII. században megjelentek az első írógépek és formai fejlődésük a következő század második felében lényegében befejeződött. Digitális világunkban a szöveg gépi előállítása erre a célra kialakított programok: szövegszerkesztők, kiadványszerkesztők, prezentációkészítők stb. segítségével történik. Összeállításunkban a szövegszerkesztők használatához szükséges alapismeretekre térünk ki.

A legtöbb operációs rendszer tartalmaz valamilyen szöveges állományok előállítására, illetve módosítására szolgáló editort, de ezeket nem tekinthetjük szövegszerkesztőnek, hiszen nem alkalmasak formázott dokumentum előállítására. A Windows operációs rendszer részeként hozzájut minden felhasználó egy funkcionalitásában rendkívül korlátozott, de a mindennapi szövegszerkesztési feladatok ellátására teljesen alkalmas szövegszerkesztőhöz. A WordPad használatával írhat leveleket, rövid beszámolókat és más egyszerű dokumentumokat. Megváltoztathatja a szöveg kinézetét, mondatainak és bekezdéseinek sorrendjét, szövegeket másolhat ki és illeszthet be egy dokumentumon belül vagy több dokumentum között.