A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad Workmonitor című felmérésének adataiból. A felmérést 18-65 éves, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozók körében végezték, és azt szerették volna megtudni, hogy a dolgozók mennyire motiváltak a nyugdíjazás utáni munkavégzésre. A felmérés során összesen 2.430 magyar munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
Januártól a nyugdíjak 3,7-4 százalékkal emelkedhetnek, ami a 3,5 százalékra belőtt inflációt figyelembe véve a nyugdíjak reálértékének megőrzésére lehet elegendő.
A világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánkban 42 százalék azt vallja, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk - derül ki a GfK Roper Consulting legfrissebb Mood of the World 2011 tanulmányából.
Felkopna az álla Bangó Margit Kossuth-díjas nótaénekesnek, ha a rokkant nyugdíjából kellene megélnie. Havonta 63 ezer forintot hoz neki a postás, ami még a gázszámlája kifizetésére sem lenne elég. A kormányzati tervek szerint jövőre befellegzik a művészek korkedvezményes nyugdíjának is.
A szociális támogatáshoz képest jobb anyagi körülményeket ígér a belügyminiszter a közmunkásoknak: havonta 57 ezer forintot kereshetnek. A kormány által tervezett új beruházásokban is foglalkoztatnák őket, és katasztrófavédelmi feladatokat is osztanának rájuk.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók a kormány döntése értelmében visszatérnek a munkaerő-piacra. Felmerül a kérdés, a több éve nyugdíjban levők hogyan tudnak újra munkába állni, hol tudnak majd elhelyezkedni. Egyáltalán, milyenek ma az idősebb korosztály elhelyezkedési esélyei?
Könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb szabadnap jár a fiatalabbaknak, bizonyos munkakörökben csökkenhetnek a fizetések, és gyengülnek a munkahelyi érdekképviseletek – legalábbis akkor, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tegnap közzétett munka törvénykönyve módosításának tervezete megvalósul.
Szerette Magyarországot és szerette Európát. Amit felmenői hol házasságokkal, hol tűzzel és vassal akartak elérni, arról ő úgy gondolta, hogy a XX. században, két iszonyatos világháború után valahogy másként, egy pán-európai unióval kellene megvalósítani.
Az 50 ezer belügyi nyugdíjasból 9 ezernél kevesebben vannak az 57-62 évesek, ugyanis a statisztikák szerint a belügyisek nem érik meg ezt a kort.
Fontosnak tartják az öngondoskodást a magyarok, hiszen nem bíznak a majdani állami nyugdíjuk vásárlóerejében, de legtöbbjük nem képes félretenni nyugdíjas éveire, állapítja meg az Allianz Csoport legfrissebb felmérése. Ha mégis megtakarításra kerül sor, akkor a lekötött forintbetét, a forintalapú életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb a lakosság körében. A következőkben az Allianz sajtóközleményét közöljük.
Egy elemzés szerint nem lehet megélni az állami nyugdíjból. A Generali Biztosító által végzett vizsgálatban a megkérdezettek kétharmada gondolta úgy, hogy nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelhez, és csak 7 százalék vélte azt, hogy megfelelően tud majd megélni a nyugdíjából.
Ugyan a kormány szerint nincsenek megszorítások, de a konvergenciaprogramban még annál is brutálisabb kiadáscsökkentést vázoltak fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kálmán fedőnevű Orbán-csomagban bejelentettek. A teljes kiigazítás 2013-ig 1152 milliárd forint lesz, a konvergenciaprogramban még további, ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési vágással számol a kormány.
Ha a kormánynak sikerül megvalósítania tervét, a régiós összehasonlításban elhízott magyar állam a rendszerváltás óta először versenyképessé válhat a környező országokhoz képest. Ám a kérdés az, hogy milyen áron, ugyanis szinte minden társadalmi csoportnak nagyon fognak fájni a "nem megszorítások".
Keveset tesz félre a hazai lakosság a 35-49 éves korosztályban, amelynek egyébként egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, miből fog megélni idősebb korában. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet a BellResearch kutató- és tanácsadócég készített az AEGON Magyarország megbízásából. A felmérés szerrint az elégtelen jövedelem mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolunk.
A demográfiai változások miatt csökkenni fog a nyugdíjak értéke – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója. Az egyéni megtakarításokra ezért nagy szükség van, és megfelelő befektetésvédelem mellett attól sem kell tartani, hogy a pénzünk egy válság során elveszíti az értékét.
A versenyszférában dolgozó munkavállalók közül viszonylag keveseket ért diszkrimináció az elmúlt évben. A legnagyobb eséllyel koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket - állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett "Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010" c. kutatás során a TÁRKI két kutatója.